Ferenc pápa az újságíróknak: A kommunikáció nem egyirányú

„Nyolc oldal! Ha elkezdem felolvasni, mire a végére érek, elfelejtitek, mit mondtam az elején” – mondta az összegyűlt újságíróknak, technikusoknak, a vatikáni média alkalmazottainak a pápa, majd hozzátette: „spontánabban, cenzúrán kívül, így szórakoztatóbb is…”

Hangsúlyozta, hogy a kommunikáció a párbeszéd és a reflexió eszköze, oda-vissza működik, nem létezik egyirányú kommunikáció: elmegy és visszatér. „És ebben a folyamatban növekszünk. Csak a papagájok beszéde egyirányú, mindig ugyanazt mondják, nem fontos, mi a visszhang rá, mit mond a másik.”

Aki jól kommunikál, annak figyelnie kell arra is, ami „visszajön”, amit kivált a másikból, mindig észben tartva, hogy „nem az a fontos, amit mondok, hanem amit arra mondok, amit a másik mond nekem”.

Nem a „hangosbemondó filozófiájára”, hanem a „telefonbeszélgetés filozófiájára” van szükség, amikor az emberek meghallgatják egymást és válaszolnak egymásnak. Vagyis párbeszédre.

Ez mindig kockázattal jár, de Ferenc pápa szerint rendjén van így, mert a kommunikációban nem a tehetetlenség törvénye uralkodik: „Mindig ugyanazon lovagolni, elmondani dolgokat, hírt adni, aztán csendben lenni. Nem! Meg kell hallgatnod, hogyan fogadták, amit mondtál, milyen reakciót váltott ki!”

Méltatta a Szentatya a L’Osservatore Romano újságírója, Andrea Monda munkásságának kreativitását, és a folyóirat által júniusban életre hívott havilapot – L'Osservatore di Strada –, amely kirekesztettek, menekültek történeteit, tapasztalatait, gondolatait közli.

„Keressétek mindig a határaitokat, újabb és újabb határokat… Ez a kommunikációs nyugtalanság. Egyfajta rendezetlenséget von maga után. Aki kommunikál, az nem tud mindent rendben tartani, mindig van némi rendezetlenség, mert ilyenek vagyunk mi, emberek.”

Amikor kommunikálunk, reakciókat kell kiváltanunk, és akár feszültséget is

– mondta Ferenc pápa, majd említett egy kisfilmet, amelyet Fabio Marchese Ragona, a Mediaset újságírója készített szegények bevonásával, és nagy nézettségre tett szert, mert benne volt az elindulás a másik ember felé. „Ez a kommunikáció, kockáztatni, alkotni, túlmenni… Az a médiás, aki mindig rendet akar tartani, pályát tévesztett, legyen inkább levéltáros, az jobban menne neki.”

Méltatta a pápa a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa, Paolo Ruffini munkáját, „akit az az átok sújt, hogy az első világi prefektus a Kúriában”, és aki engedi, hogy a kommunikációnak ez az aspektusa növekedjen, legyen mozgásban, legyen kreatív.

Ezt követően az értékekről beszélt a Szentatya: „Nem süllyedhetünk bele egy értékektől mentes kommunikációba. Nekünk kommunikálnunk kell az értékeinket. Azokat az értékeket, amelyek mögöttünk vannak, és amelyek megtanítják, hogyan haladjunk előre.”

James Martin amerikai jezsuita szerzetes Taníts meg minket imádkozni című könyvét is idézte a pápa spontán beszédében, aki a dikasztérium tanácsadója, és aki szerint ha valaki kommunikációval foglalkozik, „azt is tudja, hogyan tanítson meg téged az Istennel való kommunikáció útjára”.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy bizalmatlan az olyan kommunikációs szakemberekkel szemben, akiknek csak a technika fontos. A technika önmagában nem elég, „akkor van segítségünkre, ha van mögötte egy szív, egy elme, egy ember, aki önmagából ad”. Óva intett attól, hogy valaki csak a technikát tartsa fontosnak, mert sterillé válik a kommunikációja, nélkülözi az értékeket, végül a maga javára használja fel – ők a kereskedők, az ideológák gyártói.

Arra bátorította a dikasztérium dolgozóit a Szentatya, hogy továbbra is a szívükkel, az emberségükkel kommunikáljanak, közvetítsenek értékeket. „Mindent köszönök, valóban! Elégedett vagyok, csak így tovább, kockáztassatok, kockáztassatok, ne féljetek! Kockáztassatok, hogy találkozzatok a másik emberrel a kommunikáció során!”

Ferenc pápa átadta a közgyűlésnek az előre megírt beszédét is, amelyben a szolgálat közösségi szerepéről és a kommunikáció három szempontjáról van szó: oldani az egyedülállók magányát; szólni azok nevében, akiknek nincs hangjuk; és fejlődni a kommunikáció adta nehézségek közepette is.

Az előre megírt beszéd összefoglalása a Vatikáni Rádió magyar nyelvű oldalán olvasható.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Vatican News

Magyar Kurír