Ferenc pápa a diplomáciai testülethez: A testvériség a gyógyszer a válságra és a megosztottságra

A pandémia volt a beszéd vezérfonala, ezt két kulcsfontosságú dologgal lehet legyőzni a pápa szerint: a testvériséggel és a reménnyel. „Az elmúlt év félelemmel, csüggedéssel, reménytelenséggel volt terhes, mely csak tovább növelte az emberek közötti távolságtartást, a kölcsönös gyanakvást és az államok közötti távolságtartást, és tovább súlyosbította a már meglévő környezeti és világélelmezési válságot. A Szentatya az egészségügyi válság kapcsán hangsúlyozta az emberi élet értékét a fogantatástól kezdve a természetes halálig. „Az élet védelme annak minden szakaszában elengedhetetlen kötelesség” – szögezte le. Egyaránt „fontos mindenki, főként a szegények és peremre szorultak egészségügyi ellátásának a biztosítása”, szemben a profit logikájával. Ennek jegyében arra buzdította az egyes államok vezetőit, hogy „mindenkinek egyenlő és méltó módon biztosítsák a védőoltáshoz való hozzájutás lehetőségét”. A környezeti válság kapcsán a pápa megállapította, hogy a „halogató tétlenség miatt már kézzel tapintható annak súlyosbodása, megoldásához pedig hosszú távú cselekvésre és nemzetközi összefogásra van szükség”.

Ferenc pápa külön figyelmet szentelt Afrika problémáinak, Burkina Faso, Mali, Niger és főként Dél-Szudán kapcsán, ahol milliók, sokszor főként gyermekek szenvednek az étel és ivóvíz hiányától, miközben a humanitárius akciók célba érkezését hátráltatják. A pápa a különféle válságok okainak elemzésében nagy hangsúlyt fektetett a gazdaság szerepére. A gazdasági válság kezeléséhez annak „új kopernikuszi fordulatára van szükség”, mely a gazdaságot az ember szolgálatába állítja. „Támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat és a munkahelyeket a kizsákmányolás és az emberek leselejtezésének elkerülésére.” A gazdasági válság keserű következményei között említette meg a pápa a „fekete- és kényszermunka, a prostitúció és a gazdasági bűnözés sokféle megnyilvánulását, amihez kapcsolódnak a kiberbűnözés és a pedofília csapásai”.

A számos helyi válságban indított humanitárius segélyek gyakran a határok lezárása miatt nem érkeznek meg, főként Afrika szubszaharai térségében. Külön kitért a pápa Jemen és Szíria súlyos helyzetére, ahol a lakosság nagy részét érinti az élelem hiánya. A szankciókat a pápa nem tekinti a válságkezelés hatékony eszközének, és ezért enyhítésüket kérte. „A migránsok száma tovább növekedett az elmúlt évben, némely útvonaluk kifejezetten veszélyessé vált, és közülük mind többen kerülnek gyűjtőtáborokba.” Ferenc pápa biztatta az Európai Uniót, hogy hozzon létre egy új, migránsokról szóló egyezményt, valamint olyan politikai elkötelezettségre szólította, „mely megsemmisíti az igazságtalanság okait”.

Hangsúlyosan kitért Ferenc pápa Mianmar helyzetére, ahol az államcsíny miatt megszakadt az ország haladása a demokrácia felé. Erélyesen kérte a bebörtönzött politikai vezetők szabadon bocsátását és a párbeszéd azonnali megkezdését. Bátorító jelnek nevezte viszont a tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló egyezmények reménykedve várt hatályba lépését. Világszerte nő az igény a béke megteremtésére, ami kapcsán a pápa így fogalmazott: „Mennyire szeretném, ha 2021 lenne az az év, amikor véget lehetne vetni a szíriai konfliktusnak, mely már tíz éve kezdődött.” Szót emelt a Szentföld, Libanon, Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság, Latin-Amerika, a koreai félsziget és a dél-kaukázusi térség békéjéért.

Ferenc pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetségek diplomáciai testületéhez intézett beszédében kitért a világban tapasztalható nevelési válságra is, melyet egy új globális nevelési egyezmény létrehozásával lehetne orvosolni.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír