Ferenc pápa a diplomáciai testülethez: Valós a világháború veszélye

A Szentszékhez akkreditált 184 nagykövetet és a diplomatákat az Áldások termében fogadta a pápa, aki megfázása miatt Filippo Ciampanelli atyát, a Keleti Egyházak Dikasztériumának altitkárát kérte meg beszéde felolvasására. Magyar részről jelen volt az audiencián Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet, Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus, Törő András atya, a szentszéki nagykövetség egyházi tanácsosa és a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint Buda Zolta, a szentszéki nagykövetség diplomatája.

Ferenc pápa elsőként arról szólt, hogy ez a találkozó a diplomatákkal az intézményes jellegen túl, elsősorban családias akar lenni: hiszen a népek családja gyűlik össze jelképesen a személyükön keresztül, hogy testvéri jókívánságaikat átadják egymásnak, túl a vitás kérdéseken, azt nézve, ami összeköt. Az idei év különösen fontos a Katolikus Egyház számára, hiszen a szentév arra indít, hogy megálljunk a mindennapi élet rohanásában, feltöltődjünk a valóban fontos dolgokból. Újra fölfedezzük, hogy Isten gyermekei vagyunk és benne egymás testvérei, hogy megbocsássuk a kapott sértéseket, támogassuk a gyengéket és a szegényeket, hogy pihentessük a földet, igazságosságot gyakoroljunk és újra ráleljünk a reményre. Erre hivatott mindenki, aki a közjót szolgálja és a szeretet talán legmagasabb formáját gyakorolja, ami a politika.

Ferenc pápa köszöntötte a diplomáciai testület dékánját, George Poulides-t, majd visszatekintett a 2024-es év eseményeire: Több mint harminc állam- és kormányfőt fogadott a Vatikánban; kiegészítő megállapodást írt alá a Szentszék és Burkina Faso a Katolikus Egyház jogi státuszáról, valamint a Cseh Köztársasággal egyes jogi kérdéseket illetően, amelyekről tavaly döntöttek; októberben újabb négy évre megújították a Szentszék és a Kínai Népköztársaság közötti ideiglenes megállapodást a püspöki kinevezésekről, ami a tiszteletteljes és építő párbeszéd folytatásának szándékát mutatja a Katolikus Egyház és az egész kínai nép javára.

Ferenc pápa ezután fölidézte a tavalyi évben tett apostoli utazásait, amelyek során eljutott a távoli Indonéziába, Pápua-Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba, de a közeli Belgiumba és Luxemburgba, végül pedig Korzikára is. Jóllehet igen különböző valóságokról van szó, minden egyes utazás a pápa számára lehetőséget adott arra, hogy találkozzék és párbeszédre lépjen különböző népekkel, kultúrákkal és vallási tapasztalatokkal, elvigye a bátorítás és vigasz szavát, különösen a legsérülékenyebb személyeknek. Ezekhez az utazásokhoz járult még három olaszországi látogatás: Veronába, Velencébe és Triesztbe.

Most, a szentév elején, a Szentatya köszönetet mondott az olasz hatóságoknak munkájukért, amellyel előkészítették Róma városát a jubileumra. Az elmúlt hónapok szüntelen munkálatai – melyek nem kevés kellemetlenséget okoztak – most megtérültek, hiszen javultak a közszolgáltatások és terek, így a városlakók, a zarándokok és a turisták is jobban élvezhetik az Örök Város szépségeit. Külön köszönetet mondott a pápa a vendégszeretetükről ismert rómaiaknak az elmúlt hónapokban mutatott türelmükért, és azért, hogy befogadják a sok-sok ideérkező látogatót. Hasonlóképpen megköszönte a rendfenntartó erők, a polgári védelem, az egészségügyi intézmények és az önkéntesek segítségét, akik mindent megtesznek a biztonságért és a szentév sikeres lebonyolításáért.

A Szentatya beszéde olasz nyelven alább meghallgatható.

A beszéden részt vett Törő András atya, a Szentszéki Magyar Nagykövetség egyházi tanácsosa. A vele készült interjú ITT meghallgatható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: VATICAN MEDIA Divisione Foto; Vatican News

Magyar Kurír