Ferenc pápa egyik utolsó rendeleteként megreformálta a „nunciusok iskoláját”

A Péteri szolgálat című kirográfban Ferenc pápa megújította a Pápai Egyházi Akadémia hallgatóinak képzését. Az intézmény több mint 300 éve képezi „papok nemzedékeit, akik hivatásukat a péteri szolgálat támogatásának szentelik azzal, hogy a vatikáni Államtitkárságon és a pápai képviseleteken dolgoznak”.

Az új akadémiai program célja egy „szilárd” és „folyamatos” képzés létrehozása, amely lehetővé teszi az itt végzettek számára, hogy diplomáciai küldetésüket a világ országaiban teljesítsék, és szembenézzenek a folyamatosan változó világ kihívásaival, hogy a „figyelmes meghallgatás, a tanúságtétel, a testvéri megközelítés és a párbeszéd” alapvető értékei mindig jelen legyenek a nunciatúrán dolgozókban.

Inkább a hallgatókat, mint az intézményt érinti a döntés

Inkább az akadémia hallgatóinak, mint magának az intézménynek szól a pápa reformja, amely apró változtatásokkal és apróbb kiigazításokkal igyekszik megerősíteni a „papság ajándékának” gyakorlását azok számára, akik arra hivatottak, hogy „a pápa közelségét elvigyék a népeknek és az egyházaknak”.

A Szentszék közleménye szerint „a cél az, hogy a diákokat, az egyházmegyék fiatal papjait a világ minden tájáról átfogó és megfelelő felkészítésben részesítsük a Szentszék által rájuk bízott diplomáciai küldetésre”. A közlemény kifejti, hogy „a jövőbeli pápai képviselőknek javasolt képzési program az elméleti készségeket ötvözi a munkához való hozzáállással és olyan életmóddal, amely képes garantálni a nemzetközi kapcsolatok összetett dinamikájának mélyreható megértését”. Ez a döntés „az egyházi tanulmányok korszerűsítéséről és fejlesztéséről szóló tágabb elképzelés részét képezi, összhangban a felsőoktatásra jellemző nemzetközi normákkal”.

Diplomácia és egyházi tudományok

A leendő pápai képviselők számára felvázolt képzési program olyan munkamódszerrel és életmóddal ötvözi az elméleti készségeket, amely képes garantálni a nemzetközi kapcsolatok összetett dinamikájának mélyreható megértését – magyarázza a Szentszék közleménye.

A kirográf legfőbb újdonságai között kiemeli az akadémia mint a diplomáciai tudományok tanulmányozására szolgáló „ad instar Facultatis” intézmény létrehozását; vagyis „a Pápai Egyházi Akadémiát a diplomáciai tudományok felsőoktatási képző intézetévé alakította át”. Ez a döntés „része annak a szélesebb körű elképzelésnek, amely az egyházi tanulmányok korszerűsítését és megerősítését célozza a felsőoktatás nemzetközi normáinak megfelelően”. Ezzel a reformmal az akadémia „a diplomáciai tudományok második és harmadik ciklusának tudományos fokozatait nyújtja, amelyek magukban foglalják a jog, a történelem, a politika és a közgazdaságtan tudományágainak tanulmányozását, valamint a nemzetközi kapcsolatokban használt nyelveket és a releváns tanulmányi területeket”.

A pápai dokumentum még részletesebben kifejti: „ügyelni kell arra, hogy az oktatási programok szorosan kapcsolódjanak az egyházi tudományokhoz, a Római Kúria gyakorlatához, a helyi egyházak szükségleteihez és tágabb értelemben az evangelizációs munkához, az Egyház tevékenységéhez, valamint a kultúrához és az emberi társadalomhoz való viszonyához”.

Megszabadulni a karrierizmus kísértésétől

Ferenc pápa szerint ezek „kiegészítő építő elemei az Apostoli Szentszék diplomáciai tevékenységének, és azon képességének, hogy működjön, közvetítsen, leküzdje az akadályokat, és ezáltal konkrét utakat alakítson ki a párbeszédre és a tárgyalásra, biztosítva minden hívő számára a békét és a vallásszabadságot, valamint a nemzetek közötti rendet”. Ferenc pápa már 2020 februárjában beavatkozott az Egyházi Akadémia képzési programjába. Levelében kikötötte, hogy a tantervnek tartalmaznia kell egy „teljes egészében a missziós szolgálatnak szentelt évet” az ázsiai, afrikai és latin-amerikai egyházakban, amely egyfajta „gyakornokság”, hogy bővítsék ismereteiket a világ különböző egyházi valóságairól, és hogy segítsen megszabadulni a karrierizmusra való kísértéstől.

Ugyanebben a szellemben Ferenc pápa kirográfjával további útmutatást adott azoknak, akik „Péter utódjának éber és ragyogó szemei maradnak az Egyház és a világ számára”, még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy „a gonosz árnyai zavartsággal és bizalmatlansággal töltenek be minden cselekedetet”. A pápai diplomaták – jegyezte meg a pápa – „olyan lelkipásztori tevékenységet végeznek, amely tükrözi papi lelkületüket, emberi tulajdonságaikat és szakmai képességeiket”. Ezen túlmenően „a pápa diplomatáira bízott küldetés magában foglalja a pápa képviseletét a hatóságok előtt”, ami megköveteli a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartását, amely a népek közössége életének alapját képezi”. Korunkban – írta Ferenc pápa – „nyilvánvaló, hogy ez a szolgálat már nem korlátozódik pusztán azokra az országokra, ahol az Egyház jelenléte régóta az evangélium hirdetésén alapul, hanem olyan helyekre is, ahol új és növekvő közösségről van szó, vagy olyan nemzetközi fórumokra, ahol a Péteri Szék a képviselőin keresztül szorosan nyomon követi a vitákat, értékeli az érveket, és sajátos etikai és vallási dimenzióinak fényében javasol olyan fontos kérdések megbecsülését, amelyek az emberi család jelenét és jövőjét is érintik.”

A szinodális egyház életstílusát képviseljék

Ezért „nem egyszerűen arról van szó, hogy magas szintű akadémiai és tudományos oktatást nyújtsunk, hanem hogy biztosítsuk tevékenységük egyházi jellegét, amely szükségszerűen arra hivatott, hogy kapcsolatba lépjen világunk valóságával, „különösen egy olyan időszakban, mint amilyen a miénk is, amelyet a tudomány és a technológia terén gyors, állandó és nagy horderejű változások jellemeznek” – hangsúlyozta a pápa, saját Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciójára hivatkozva. A Szentatya továbbá megállapította: „Nem elég számukra az elméleti ismeretek elsajátítása, hanem olyan munkaszemléletet és életstílust kell kialakítani, amely képessé teszi őket a nemzetközi kapcsolatok mélyebb dinamikájának megértésére, és arra, hogy tiszteljék őket megközelítésükért, amellyel azok felé a törekvések és nehézségek felé fordulnak, amelyekkel az egyre szinodálisabb egyháznak szembe kell néznie.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír