Ferenc pápa a Guadalupei Szűzanya ünnepén: Azt üzeni nekünk, hogy ő minden pillanatban velünk van

Az alábbiakban a pápa spanyolul elmondott szentbeszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Mária képét nézzük, a várandós Guadalupei Máriát, aki anyaként a Megváltó születését hirdeti nekünk. Milyen gyengédséggel mondja az indiánnak: „Ne félj! Hát nem én vagyok itt, a te édesanyád?” (Nican Mopohua, 118–119). Itt tárul fel Mária anyasága. A Guadalupei Boldogságos Szűz Máriának erről a misztériumáról – melyből sajnos sok ideológia akart ideológiai hasznot húzni –, három egyszerű dolog jut eszembe, de ezekből áll össze az üzenet: a tilma, az anya és a rózsa. Nagyon egyszerű dolgok.

Mária anyasága van belevésve ebbe az egyszerű tilmába. Mária anyasága mutatkozik meg a rózsák szépségében, melyeket az indián megtalál és elvisz; és Mária anyasága teszi azt a csodát, hogy hit ébred a prelátusok kissé hitetlenkedő szívébe.

A tilma, a rózsa, az indián. Minden, amit ezt meghaladóan a guadalupei misztériumról mondanak, hazugság, ideológiai felhasználásra irányuló szándék. A guadalupei misztérium az, hogy tiszteljük őt, és a fülünkkel meghalljuk: „Hát nem én vagyok itt, a te édesanyád?” Ezt kell meghallanunk életünk minden pillanatában: az élet nehéz időszakaiban, az élet boldog pillanataiban, az élet mindennapi perceiben. 

„Ne félj! Hát nem én vagyok itt, a te édesanyád?” Ez a guadalupai üzenet. A többi ideológia.

A Boldogasszonynak az indián tilmáján megmaradt képével távozzunk, és hallgassuk az ő ismétlődő hangját, mint egy ének refrénjében, amint azt mondja nekünk:

„Ne félj! Hát nem én vagyok itt, a te édesanyád?” Úgy legyen!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír