Ferenc pápa imáról szóló elmélkedéseit tartalmazó kötet jelent meg olasz nyelven

A nagymamámtól tanultam imádkozni. Ő az, aki megtanított imádkozni, és a Szent József iránti áhítatot is belém oltotta – fogalmaz előszavában Ferenc pápa. – Aztán a lelkiatyáim, mind a szemináriumban, mind a Jézus Társaságában segítettek abban, hogy növekedjek az imatapasztalatokban. Közülük szeretném megemlíteni Miguel Angel Fiorito atyát, az argentin jezsuita filozófiaprofesszort, aki a spiritualitás iránt is nagyon érdeklődött. Már Olaszországban is megjelentek művei: nagyszerű lelkivezető, aki megtanított arra, hogyan fejlődjek az imádkozás módjában. Számos kurzust tartott a spirituálisról. Arra tanított, hogy gyermekként imádkozzam, és ne a vigasztalás „cukorkáit” keressem; hogyan történik az ima; hogyan szoktassuk magunkat az imádkozásra; mit tegyünk, ha vigasztalást vagy éppen elhagyatottságot érzünk, amikor nincs kedvünk imádkozni. A lelki élet tanítómestere volt számomra. (...)

Pápaként sem változott semmi: ugyanúgy imádkozom, mint mindig, ugyanazzal a ritmussal. Néha hangos imát mondok. Néha az Oltáriszentség előtt száraz pillanatokat élek meg. (...) Néha azt gondolom, hogy többet kell imádkoznom. Ez igaz. Nincs időm, de többet kell imádkoznom. Mindig ragaszkodom az imaórák liturgiájához, a zsolozsmához. Soha nem hagyom el: délután vesperás, később az olvasmányos imaóra; reggeli dicséret (laudes), majd a szentmise. És ott van az elmélkedő ima; ha van egy kis időm, megpróbálok beszélgetni az Úrral, és kérdezni valamit tőle, de attól tartok, hogy válaszol... – vallja meg Ferenc pápa az olasz San Paolo kiadó Come Gesù ci ha insegnato. La preghiera dei pellegrini di speranza (Ahogy Jézus tanított minket – A remény zarándokainak imája) című könyvéhez írt előszavában.

Aztán ott van a Miatyánk, Jézus imája. Ebben minden benne van! Amikor a tanítványok arra kérik Jézust, hogy tanítsa meg őket imádkozni, nem hívott hitoktatót, hogy tanítson nekik valamilyen imamódszert, vagy egy szakembert a szónoklat művészetében. Azt mondta: „Mondjátok ezt: Mi Atyánk” (vö. Lukács 11,2).

A Miatyánk egyetemes ima, a gyermekek imája, a bizalom imája, a bátorság imája és a belenyugvás imája is.

Ez egy fontos ima – állapítja meg a pápa.

És vannak Máriához szóló imák: én is nagyon bízom a Szűzanyában. Mindig imádkozom a rózsafüzért. Szeretem a közelemben érezni őt, mert ő Anya, és vezet minket. Van egy nagyon szép történet, amely természetesen egy legenda – arról szól, hogyan ment meg mindenkit a Szűzanya. Ez a tolvajok, rablók védelmezőjének története. Lopnak, de mivel imádkoznak hozzá, amikor egyikük meghal, a Szűzanya, aki a mennyország ablakában áll, int neki, hogy bújjon el. Azt mondja neki, hogy ne menjen Péterhez, mert nem engedi be. Este ő kinyitja a paradicsom ablakát, és beengedi. Nekem ez tetszik: a Szűzanya az, aki beenged az ablakon keresztül. Majdnem olyan ez, mint a csempészet. Akárcsak Kánában. Az Úrnak nem volt szabad nemet mondania. Ő ilyen a Fiával. Ez így van: könyörög a mindenhatóságért.

Ennek a bizalomnak köszönhető az is, hogy nyilvános beszédeim végén mindig arra kérem az embereket, hogy imádkozzanak értem. Szükségem van arra, hogy a közösség támogasson engem az Egyház szolgálatában. Ha az Egyház nem támogat imájával, akkor véged van. A közösségnek támogatnia kell püspökét, a püspöknek pedig imádkoznia kell a közösségért.

Az ima megnyitja a szívet az Úr előtt, és amikor a Szentlélek belép, akkor belülről megváltoztatja az életedet.

Ezért kell imádkoznunk, hogy megnyissuk a szívünket, és adjunk teret a Léleknek.

Imádkozunk Jézushoz, az Atyához és a Szűzanyához, de nem beszélgetünk gyakran imádságban a Szentlélekkel. Mégis a Szentlélek az, aki megváltoztatja szívünket, belép a szívünkbe, és átalakítja azt. Az Atya nem ken fel minket; a Fiú sem ken fel minket – a Lélek az, aki felken minket jelenlétével, és a Szentlélek kenete segít nekem megérteni az Egyház valóságát és Isten misztériumát – zárja az új kötethez írt előszavát Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír