Ferenc pápa: Isten kegyelme megment bennünket a belső romlottságtól

Az előszóban a Szentatya megindokolja, miért tartja szükségesnek e két írás megjelentetését (Szentek legyünk, ne világiasak; Isten kegyelme megment bennünket a belső romlottságtól). Az az aggodalom vezérli, amelyet Isten erőteljes kiáltásának érez az egész Egyházhoz, hogy őrködjünk és harcoljunk az ima erejével a spirituális elvilágiasodás minden kísértése ellen.

A keresztény hit belső küzdelem, amellyel ellenállunk a magunkba zárkózás késztetésének, és igyekszünk teret adni az Atya szeretetének, aki azt szeretné, hogy boldogok legyünk. Szép ez a harc, mert ha engedjük győzni az Urat, szívünk kiteljesedik, és létünket a végtelen sugara világítja meg.

Jézus követőiként elsősorban a spirituális elvilágiasodás ellen kell küzdenünk, ami tulajdonképpen egyházias köntösbe bújtatott pogányság, önimádás, melyben saját szeszélyeinknek és vágyainknak vagyunk kiszolgáltatva

– figyelmeztet előszavában a pápa.

Nem reménytelen a küzdelmünk, mert ennek a harcnak van már egy győztese: Jézus, aki halálával legyőzte a bűnt; feltámadásával pedig lehetőséget adott nekünk, hogy új emberekké váljunk. Persze Jézus győzelme nem más, mint a kereszt, amely elsőre elijeszt minket, de amely a határtalan, alázatos és kitartó szeretet jele. Ez az örök szeretet vezérli a keresztényeket és magát az Egyházat az úton. Jézus keresztje válik minden hitbéli döntés alapszempontjává. Bármennyire is ellentmondásosnak tűnhet, a keresztből nyeri az Egyház életerejét és a reményt. Az Egyház becsapja önmagát és a világot, amikor úgy tünteti fel magát, mint egy hatalmat a többi között, vagy egy szervezetet – még ha humanitárius is –, vagy mint egy evangéliumi mozgalmat, amely képes szórakoztatni.

A mi feladatunk, hogy harcoljunk, és ezt a harcot életszentségnek hívják. Ez nem egy boldog állapot, amelyet egyszer s mindenkorra elérünk, sokkal inkább egy szüntelen, fáradhatatlan vágy, hogy ragaszkodjunk Krisztus keresztjéhez.

Az önátadást választjuk, és nem az önelégültséget.

Ferenc pápa az olvasóknak azt ajánlja, hogy e két írását olvasva gondolkodjanak el az életükről és az Egyház életéről. Mindezt abban a meggyőződésben, hogy Isten azt kéri tőlünk, hogy legyünk nyitottak újdonságai iránt, sosem elégedettek; legyünk keresők, ne kapaszkodjunk hamis biztonságokba, hanem válasszuk az életszentség útját.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír