Ezzel a szentmisével kezdődött Ferenc pápa koreai apostoli látogatásának második napja, amely egyben nemzeti ünnep is: a koreai függetlenség napja. 69 évvel ezelőtt a japán hadsereg megadta magát, és véget ért a II. világháború.
A szertartáson jelen voltak az áprilisi kompkatasztrófa túlélői és áldozatainak hozzátartozói. A dél-koreai partok mentén bekövetkezett szerencsétlenség 293 ember halálát okozta, tíz utast azóta sem találtak meg. A hajón összesen 476 személy tartózkodott.
A pápa Nagyboldogasszony ünnepén a következő homíliát mondta:
Krisztusban kedves testvérek! Az egész Egyházzal egységben ünnepeljük Mária mennybevételét, azt, hogy a Szűzanya testében és lelkében felvétetett a mennyei dicsőségbe. Mária mennybevétele megmutatja nekünk, mi az elrendeltetésünk Isten fogadott gyermekeiként és Krisztus Testének tagjaiként. Mint Mária, aki a mi Anyánk, mi is arra kaptunk meghívást, hogy teljes egészében részesüljünk az Úr bűn és halál felett aratott győzelmében, és vele együtt uralkodjunk örökké tartó országában.
A „nagy jel”, amelyet az első olvasmány mutat be – a napba öltözött asszony, fején csillagkoronával (vö. Jel 12,1) –, arra szólít fel, hogy Máriát szemléljük, aki trónuson ül dicsőségben, isteni Fia mellett. Arra szólít fel továbbá, hogy ébredjünk tudatára jövőnknek, amelyet a Feltámadt Úr ma is megnyit előttünk. A koreaiak ezt a napot hagyományosan történelmi tapasztalatuk fényében ünneplik, elismerve Mária szeretetteljes közbenjárását a nemzet történelmében és a nép életében.
A második olvasmányban Szent Pál szavait hallgattuk, aki megállapítja, hogy Krisztus az új Ádám. Az Atya akaratához való engedelmessége megdöntötte a bűn és a rabszolgaság uralmát, és elhozta az élet és a szabadság uralmát (vö. 1Kor 15,24–25). Az igazi szabadság az Atya akaratának szeretettel teljes befogadásában van.
A kegyelemmel teljes Máriától tanuljuk meg, hogy a keresztény szabadság több, mint a bűntől való megszabadulás. Olyan szabadság, amely egy új spirituális gondolkodás felé nyit, amellyel a földi valóságokat szemléljük. Szabadság, hogy tiszta szívvel szeressük Istent és a testvéreket, és örömteli reménnyel várjuk Krisztus országának eljövetelét.
Ma, miközben a Mennyekbe felvett Máriát tiszteljük, hozzá fordulunk mint a koreai Egyház Anyjához. Arra kérjük, hogy segítsen bennünket: legyünk hűségesek a királyi szabadsághoz, amit a keresztség napján kaptunk. Vezesse erőfeszítéseinket, hogy Isten terve szerint alakítsuk át a világot, tegye képessé a helyi Egyházat, hogy maradéktalanul Isten országának kovásza lehessen a koreai társadalomban. E nemzet keresztényei legyenek a spirituális megújulás nagylelkű előmozdítói minden társadalmi környezetben.
Küzdjenek a materializmus vonzása ellen, amely elfojtja a hiteles spirituális és kulturális értékeket, küzdjenek a féktelen versengés közszelleme ellen, amely önzést és konfliktusokat eredményez. Utasítsák továbbá vissza az embertelen gazdasági modelleket, amelyek a szegénység új formáit teremtik meg, és kirekesztik a dolgozókat. Utasítsák vissza a halál kultúráját, amely alábecsüli Isten képmását, az élet Istenét, és sérti minden férfi, nő és gyermek méltóságát.
Mint koreai katolikusok, egy nemes hagyomány örökösei, arra kaptatok meghívást, hogy érvényre juttassátok ezt az örökséget, és azt átadjátok a jövő nemzedékeinek. Ez mindenki számára azt jelenti, hogy szüksége van megújult megtérésre Isten igéjéhez, valamint nagyfokú gondoskodásra a szegények, szükséget szenvedők, gyengék iránt.
Ezen az ünnepen egyesülünk a világon jelen lévő egész Egyházzal és Máriára mint reménységünk Anyjára tekintünk. Dicsőítő éneke arra emlékeztet bennünket, hogy Isten soha nem felejti el irgalmasságának ígéreteit (vö. Lk 1,54–55). Mária boldog, mert „hitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki” (vö. Lk 1,45). Máriában minden isteni ígéret beigazolódott. Trónusán ülve a dicsőségben megmutatja, hogy reménységünk valós; már mostantól kezdve ez a remény „lelkünk biztos és szilárd horgonya” (Zsid 6,19), ott van, ahol Krisztus ül dicsőségében.
Ez a remény, kedves testvérek, amelyet az evangélium kínál fel, ellenszere annak a kétségbeesésnek, amely úgy tűnik, hogy rákként növekszik a társadalomban, amely külsőleg gazdag, de mégis gyakran belső keserűségben és ürességben nyilvánul meg. Fiataljaink közül hányan adóztak ennek a kétségbeesésnek! Bárcsak ezektől a fiataloktól, akik ma örömükkel és bizalmukkal körülöttünk vannak ezekben a napokban, soha ne lopnák el reményüket! – mondta Ferenc pápa, majd Máriához, Isten Anyjához fordult.
Fohászkodjunk a kegyelemért, hogy örömmel legyünk eltelve, Isten gyermekeinek szabadságában: fohászkodjunk, hogy ezt a szabadságot bölcsen használjuk fel testvéreink szolgálatára, hogy a remény jeleiként éljünk és cselekedjünk: azé a reményé, amely Isten örökké tartó országában teljesedik be, ahol az uralkodás szolgálatot jelent – zárta Nagyboldogasszony ünnepén mondott homíliáját Ferenc pápa.
Ferenc pápa a daejeoni stadionban bemutatott ünnepi szentmise végén elimádkozta az Úrangyalát. Emlékeztetett az áprilisi kompkatasztrófa áldozataira, és arra szólította fel a koreaiakat, hogy működjenek együtt a közjó érdekében.
„Kedves testvérek, a szentmise végén ismételten a Szűzanyához, a Mennyek Királynőjéhez fordulunk” – kezdte beszédét Ferenc pápa. – „Neki ajánljuk fel örömeinket és fájdalmainkat, reménységeinket. Oltalmába ajánljuk különösképpen mindazokat, akik életüket veszítették a Szevol hajó elsüllyedésekor, valamint mindazokat, akik most is szenvednek ennek a nagy nemzeti katasztrófának a következményeitől.
Az Úr fogadja be békéjébe az elhunytakat, vigasztalja meg mindazokat, akik sírnak, és továbbra is támogassa azokat, akik nagylelkűen testvéreik segítségére siettek. Ez a tragikus esemény, amely minden koreait egyesített a fájdalomban, erősítse meg elkötelezettségüket, hogy szolidárisan együttműködjenek a közjó érdekében.
Kérjük azt is Szűz Máriától, hogy irgalmas tekintetét vesse mindazokra, akik szenvednek, különös tekintettel a betegekre, a szegényekre, azokra, akiknek nincs méltó munkalehetőségük.
Végül azon a napon, amikor Korea felszabadulását ünnepli, kérjük a Szűzanyát, hogy őrködjön e nemes nemzet és állampolgárai felett. Oltalmába ajánlunk minden fiatalt, akik egész Ázsiából itt összegyűltek. Legyenek örömteli hírnökei egy békés világ hajnalának, Isten áldott tervének megfelelően!”
A pápa szombaton megkereszteli a hajótörés egyik áldozatának édesapját
A Szentatya augusztus 15-én, pénteken, Nagyboldogasszony ünnepén az előzetes tervtől eltérően nem helikopteren érkezett meg Daejeonba a bizonytalan időjárás miatt, hanem 150 kilométeres vonatutat tett meg, hogy eljusson a World Cup (Világkupa) Stadionba, ahol ötvenezer hívő várt rá. Az ország ötödik legnagyobb városában a 2002-es labdarúgó világbajnokság alkalmából építették a stadiont.
A Szentatyát a szokásos lelkesedés várta: a hívek tömege éljenzéssel, a „Viva il Papa!” olasz köszöntéssel fogadta. A stadionban hatalmas, színes olasz és spanyol nyelvű feliratok hirdették: „Szeretünk téged!” „A nép veled van!” (Ti vogliamo bene! El pueblo está contigo!)
A pápa nyitott autóján körbejárt, számos hívővel kezet fogott, a felé nyújtott gyermekeket megcsókolta, megáldotta. Nem maradhatott el természetesen a divatos emlékfotók, szelfik készítése sem.
Jou Heungszik, az egyházmegye püspöke meghatottan tájékoztatta a pápát arról, hogy a hívek hogyan készültek fel fogadására: „Szentatya! 15 millió rózsafüzért imádkoztunk el Önért, több mint kétmillió szentmisét mondtunk el az Ön szándékaira. Megígérjük, hogy továbbra is szüntelenül imádkozunk Ferenc pápáért” – mondta a főpásztor.
A szentmise megkezdésekor a legtöbb nő fehér csipkefátyollal borította be fejét. A jelenlévők között volt egy tízfős csoport, közöttük a hajószerencsétlenség néhány túlélője, akikkel a pápa a szentmise előtt találkozott.
A tragédia egyik áldozatának édesapja 900 kilométeres zarándokutat tett meg, hogy találkozhasson Ferenc pápával. Magával hozott egy keresztet, és megkérte a pápát, hogy keresztelje meg. A Szentatya beleegyezett; a szentség kiszolgáltatására augusztus 16-án, szombaton reggel kerül sor a pápa szálláshelyén, a szöuli apostoli nunciatúrán.
Kapcsolódó fotógaléria