Karikó Katalin Szolnokon született (1955. január 17.), gyermekéveit Kisújszálláson töltötte (1955–1973). A Szegedi Tudományegyetemen (akkori nevén a szegedi József Attila Tudományegyetemen) tanult biológus szakon (1973–1978). Doktori képzése időszakában (1978–1982) a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) végzett kutatómunkát. 1983-ban biokémikus doktori fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen.
A Magyar Tudományos Akadémia posztdoktori ösztöndíjasaként első munkahelye a Szegedi Biológiai Központ (1982–1985) volt. Munkavállalási lehetőséggel, a családjával együtt az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Philadelphiában a Temple University Biokémia Tanszékén, majd a Wasthingtontól észak-keletre fekvő bethesdai (Maryland) kutatóállomáson gyűjtött további kutatói tapasztalatokat (1985–1989). A University of Pennsylvania különböző részlegeiben oktatóként és kutatóként dolgozott (1989–2013). Itt határozta el, hogy az mRNS-t alkalmassá teszi terápiás célokra.
1997-től kezdett együttműködni Drew Weissmannal. Tudományos felfedezésük 2005-ben mérföldkőnek számított az mRNS kutatásban. Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktus professzora. Társalapítója és vezérigazgatója volt (2006–2013) az RNARx vállalatnak, amely nukleozid-modifikált mRNS terápiás célú kifejlesztésével foglalkozott. 2013-tól a németországi BioNTech RNA Gyógyszergyár vezető alelnöke.
Alapító tagja (2013) az International mRNA Health Conference tudományos szervezőbizottságának. Az Academia Europaea tagjává (2020), a Szegedi Tudományegyetem, a Duke University és a Humanitaa University díszdoktorává (2021) választották. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora.
A covidjárvány megfékezésére hivatott mRNS-vakcina létrehozását felfedezéseivel megalapozó kutató Karikó Katalin. Neve bejárta a világot, a média bemutatta életútját, kutatási eredményeit és elkötelezett hozzáállását, amellyel milliók életét segített megmenteni. Karikó Katalin 13 amerikai szabadalommal rendelkezik. Munkásságát több orvosi díjjal és számos kitüntetéssel ismerték el. 2021-ben megkapta a Széchenyi-díjat, 2023-ban pedig orvostudományi Nobel-díjat – ő az első magyar nő, aki ebben az elismerésben részesült.
Pápai Életvédő Akadémia (Pontificia Accademia per la Vita)
Az 1994-ben megalapított Pápai Életvédő Akadémia a napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentő bioetikai kérdéseket hivatott tudományosan kutatni. A legfeljebb hetven rendes tag mellett vannak tiszteletbeli és levelező tagjai is az akadémiának, akik akár nem keresztények is lehetnek.
Forrás: Vatican Media; életrajz: Szegedi Tudományegyetem
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria