A Santa Maria Maggiore-bazilika Jézus bölcsőjének ereklyéjét őrzi, és emiatt különleges kapcsolatban áll Betlehemmel és a betlehemi jászlakkal. Őrzi továbbá a IV. Miklós pápa megbízásából Arnolfo di Cambio mester által készített szoborcsoportot is, amelyet a művészettörténet első betlehemének tartanak – kezdte beszédét a pápa. Először is Szent Ferencre utalt, aki nyolcszáz évvel ezelőtt „találta fel” az élő betlehemet Greccióban, azzal a szándékkal, hogy Jézus születésének élő ábrázolása gyengéd érzelmeket keltsen a rendtársaiban és a falubeliekben Isten csodálatos titka iránt, mely a Mária szülte és jászolba fektetett Gyermekben öltött testet. Szent Ferenc konkrétan akarta bemutatni a titkot, nem festmények és szobrok révén, hanem valós emberekkel, hogy a megtestesülés tényét kiemelje. Az élő betlehem célja tehát az, hogy felébressze a szívekben a rácsodálkozást Isten gyermekké válásának titkára.
Ezután a pápa a mai Betlehemhez szólt, illetve tágabb értelemben az egész Szentföldhöz, ahol most háború dúl az évtizedek óta tartó konfliktusok következményeként. A mai élő betlehemnek éppen ezért szolidárisnak kell lennie a sokat szenvedő testvérek iránt. Számukra a mostani ünnep a fájdalom és a gyász karácsonyát jelzi, melyet zarándokok és ünnepségek nélkül tartanak meg. Ne hagyjuk őket magukra – kérte a pápa. – Álljunk közel hozzájuk imával, konkrét segítséggel, ezzel az élő betlehemmel is, amely mindenkit arra emlékeztet, hogy Betlehem szenvedése nyílt seb a Közel-Kelet és az egész világ számára. Most karácsonykor így gondoljunk a Szentföldre! – zárta rövid beszédét Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria