A nap evangéliuma (Lk 7,11–17) arról szól, hogy Jézus találkozik egy gyászmenettel: a naimi özvegy elveszítette egyetlen fiát. Az Úr Jézus közel van a gyászolókhoz. Közel volt a néphez – emelte ki Ferenc pápa. – Az Isten közel van, így megérti az emberek szívét. Amikor meglátja a gyászmenetet, Jézus közelít feléjük. Isten meglátogatja népét, az emberek körében él. A közeledés az ő módszere. Azután következik egy megjegyzés, amelyet többször ismétel a Biblia: „Megesett rajta a szíve.” Egy másik alkalommal is ugyanez a kifejezés jelenik meg az evangéliumban: amikor látta a népet, mint pásztor nélküli juhokat, megesett rajtuk a szíve. Amikor Isten meglátogatja népét, közel van hozzá, megindul, megesik rajta a szíve. Az Úr mélyen megindult Lázár sírja előtt is. Mint ahogy megesett a szíve az atyának, amikor látta visszatérni tékozló fiát.
Közelség és együtt szenvedés: ez történik, amikor az Úr meglátogatja népét. És amikor mi hirdetni akarjuk az evangéliumot, közvetíteni Jézus szavait, ezt az utat kell követnünk. A másik út a mestereké és a templomi prédikátoroké: a törvénytudóké, írástudóké és farizeusoké. Ők távol voltak a néptől és jól prédikáltak. Tanították a törvényt, de távol maradtak. Itt az Úr nem látogatta meg népét. Ez más volt. Itt a nép nem érezte kegyelmi látogatásnak, mert hiányzott a néppel való együttérzés – mutatott rá a Szentatya.
Az evangéliumi jelenetben, amikor az Úr közel megy a halotthoz, az felül, és elkezd beszélni. Jézus ezután átadja őt anyjának. Amikor az Úr meglátogatja népét, visszaadja a reménységet. Mindig. Ragyogóan lehet hirdetni Isten igéjét: a történelem során voltak híres szónokok. De ha ezeknek nem sikerült elhinteni a reménységet, ez nem használt semmit. Hiábavaló volt – tanította homíliájában Ferenc pápa. – Látva, hogy Jézus visszaadja anyjának élő fiát, megérthetjük, mit jelent az, hogy az Úr meglátogatta népét. Kérjük a kegyelmet, hogy a mi keresztény tanúságtételünk legyen tanúságtétel arról, hogy Isten meglátogatta népét, és elhozta a reménységet.
Magyar Kurír