Ferenc pápa: Nem a vatikáni bírósági eljárások jelentik a problémát, hanem ami miatt szükségesek

A koronavírus-világjárvány szörnyű megpróbáltatásai után az ukrajnai konfliktus kitörése és annak tragikus alakulása a pápa szerint az egész világot mély válságba sodorta, amelyet tovább súlyosbított, hogy a háború több tűzfészke fellángolt más nemzeteknél is.

„Vannak háborúk, amelyek adott esetben közelebbről is érintenek minket, de a valóság az, hogy sok konfliktus van szerte a világon, és ezek egyfajta önpusztítást jelentenek. Ezekkel a forgatókönyvekkel szembesülve növekszik bennünk a béke és az igazságosság iránti vágy” – mutatott rá a pápa. Hozzátette: lelkiismeretünkben annyira megerősödik ez az igény, hogy elengedhetetlenné válik, hogy tanúságot tegyünk a béke és az igazságosság megteremtése érdekében.

A keresztények arra kaptak meghívást, hogy elhozzák a világnak azt az üzenetet, amelyet Jézus a tanítványainak mondott: „Béke, béke veletek.” Arra kaptak meghívást, hogy „a béke tudatát jelenítsék meg a világban” – idézte fel a pápa a február elsején, a kongói látogatása során a Kinshasa melletti repülőtéren bemutatott szentmisén mondott szavait. Hozzátette: Minden béke iránti elkötelezettség magában foglalja és megköveteli az igazságosság iránti elkötelezettséget. Az igazságosság nélküli béke nem igazi béke, nincs szilárd alapja vagy lehetősége a jövőre nézve. Az igazságosság pedig nem absztrakció vagy utópia. Nem. A Bibliában ez az Isten iránti minden kötelesség becsületes és hűséges teljesítése az Ő akaratának teljesítése. Ez nem csupán egy technikai szakértelemmel alkalmazott szabályrendszer eredménye, hanem az az erény, amely által mindenkinek megadjuk azt, amihez joga van, ami nélkülözhetetlen a közösségi élet minden területének megfelelő működéséhez és mindenki számára, hogy békés életet élhessen.

Ezt követően Vatikán Városállam Törvényszékének tevékenységére utalva a pápa emlékeztetett arra, hogy megszaporodtak a jogi viták és a hozzájuk kapcsolódó perek. Hasonlóképpen nem kevés esetben megnőtt azoknak az ügyeknek a súlyossága, amelyekre fény derül, mindenekelőtt a vagyonkezelés és pénzgazdálkodás területén. „Itt egyértelműnek kell lennünk, és kerülni kell annak a veszélyét, hogy »nem látjuk a fától az erdőt«: nem az eljárások jelentik a problémát, hanem az azokat meghatározó és fájdalmasan szükségessé tevő tények és viselkedések. Valójában az Egyház tagjainak ez a fajta magatartása súlyosan rontja az Egyház hatékonyságát az isteni világosság tükrözésében.” Istennek hála, azonban nem hiányzik „sem e világosság iránti mélységes vágy, sem az Egyház hajlandósága, hogy befogadja és megossza azt”, mert Krisztus tanítványai arra kaptak meghívást, hogy „a világ világossága legyenek” (Mt 5,14). Az Egyház ily módon tükrözi Krisztus üdvözítő szeretetét, aki a világ világossága” (vö. Jn 8,12) – hangsúlyozta a pápa.

Az Egyház mindenekelőtt akkor teljesíti küldetését, amikor az irgalmasságról tesz tanúbizonyságot. Isten irgalma olyan nagy szeretet, amely mindig „támogat, felemel, vezet bennünket”. „Arra kaptunk meghívást, hogy az irgalmasság és a közelség hozzáállásával tekintsünk testvéreinkre, különösen akkor, ha nehézségekkel küzdenek, amikor hibáznak, amikor az ítélet próbájának vannak alávetve. Néha szükséges próbatétel ez az Egyház arcát beszennyező és a hívek közösségében botrányt okozó magatartás megállapításához. E célból hasznos a szigorú megkülönböztetés gyakorlása, amely „megakadályozza a rideg íróasztali morál kialakulását a legkényesebb kérdések kezelésében”; valamint a méltányosság kánonjának körültekintő igénybevétele, amely elősegítheti az igazságosság és az irgalom közötti szükséges egyensúly keresését.

„Az irgalom és az igazságosság nem alternatívák, hanem együtt járnak, egyensúlyban haladnak ugyanazon cél felé, mert az irgalom nem az igazságszolgáltatás felfüggesztése, hanem annak beteljesítése.” Az igazságosság útja „lehetővé tesz egy olyan testvériséget, amelyben mindenki védelmet élvez, különösen a leggyengébbek” – zárta beszédét Ferenc pápa.

A pápához intézett köszöntőjében Alessandro Diddi ügyész emlékeztetett arra, hogy az általa képviselt hivatal arra hivatott, hogy „józanul és bizalmasan” dolgozzon, „elkerülve az előítéletekből és a média csábításaiból eredő hatásokat”. „Más, nem kevésbé kényes kötelezettségvállalások jelennek meg a horizonton. A közvélemény tevékenységünkre fordított növekvő figyelme és az a vélemény, amelyet sokan nap mint nap kinyilvánítanak munkánkkal kapcsolatban, ráébreszt bennünket a ránk bízott nagy felelősségre, valamint arra, hogy kötelességeinket gondosan és pontosan kell teljesíteni, mindezt a tisztességes eljárás garanciáinak alapjául szolgáló értékek nagy tiszteletben tartásával.”

A találkozón az olasz állam legfelsőbb bírói szerveinek több képviselője is részt vett.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír