Ferenc pápa: „Nemet mondunk az álszentségre: aki szegénységi fogadalmat tett, nem élhet gazdagságban”

A pápa figyelmeztetett: nem lehet szegénységi fogadalmat tenni és közben gazdagságban élni. Olyan álszent dologról van szó, amely kárt okoz az egyháznak. A találkozón ötezer szerzetes és szerzetesnő vett részt, akik lelkipásztori szolgálatot teljesítenek Koreában. Időhiány miatt, mivel a pápa és a fogyatékkal élő gyermekek találkozója hosszabbra nyúlt a tervezettnél, nem imádkozták el a programban szereplő vesperást. Egy koreai nyelven felhangzó Üdvözlégy nyitotta meg a rövidebb, de intenzív és jelentőségteljes találkozót.

Ferenc pápa beszédében hangsúlyozta, hogy a hivatások középpontjában ez a szilárd bizonyosság áll: Isten szeret bennünket. Ha Isten országa jelenlétének kézzelfogható jelei tudunk lenni mások számára, az a mennyek örökkévaló örömét elővételezi. Csak akkor tudjuk az embereket Krisztushoz vonzani, ha tanúságtételünk örömmel teljes.

Ez az öröm olyan ajándék, amely az imaéletből, az Isten Szaváról való elmélkedésből, a szentségek ünnepléséből és a közösségi életből táplálkozik. Amikor ezek hiányoznak, felmerülnek a gyengeségek és nehézségek, amelyek elhomályosítják az örömet, amelyet olyan bensőségesen megismertünk utunk elején.

Az Istennek szentelt személyek számára ez az öröm az Atya irgalmának misztériumában gyökerezik, amelyet Krisztus keresztáldozatában nyilatkoztatott ki. Akár szemlélődő, akár tevékeny életet éltek, az a kihívás számotokra, hogy váljatok az isteni irgalmasság „szakértőivé” éppen a közösségi élet révén. „Tapasztalatból tudom, hogy a közösségi élet nem mindig könnyű” – folytatta beszédét a pápa – azonban gondviselésszerű talaj a szívek képzéséhez. Nem reális, ha nem számolunk a konfliktusokkal: fellépnek értetlenségek, amelyekkel szembe kell néznünk. De a nehézségek ellenére a közösségi életben kell növekednünk az irgalmasságban, a türelemben és a tökéletes szeretetben.

Ferenc pápa ezután megállapította: az Istennek szentelt életben a szegénység egy fal – és ugyanakkor egy anya. Egy fal, mert védelmezi a megszentelt életet, és egy anya, mert segíti a növekedésben és a helyes útra vezeti azt.

Azoknak az Istennek szentelt férfiaknak és nőknek a képmutatása, akik szegénységi fogadalmat tesznek, és ennek ellenére gazdagokként élnek, sebet ejt a hívek lelkén, és kárt okoz az egyháznak. Veszélyes az a kísértés is, hogy magunkévá tesszük a pusztán funkcionális és világi gondolkodást, amely arra késztet, hogy reményünket csak emberi eszközökbe helyezzük, és romba dönti a szegénységről tett tanúságot, amelyet a mi Urunk, Jézus Krisztus élt és tanított.

A pápa köszönetét fejezte ki a koreai szerzetesi elöljáróknak és elöljárónőknek, akik üdvözlő beszéddel fordultak hozzá, mivel arról a veszélyről szóltak, amelyet a globalizáció és a fogyasztói szemlélet jelent a szerzetesi szegénység számára.

„Nincsenek egérutak” – hangoztatta a pápa. Isten maradéktalanul akarja szívünket, és ez azt jelenti, hogy egyre jobban el kell szakadnunk önmagunktól. A tisztaság fogadalma azt fejezi ki, hogy a szerzetesek kizárólag Isten szeretetének adják át önmagukat. Az ezen a téren tapasztalható kísértések Istenbe vetett alázatos bizalmat, éber őrködést és kitartást igényelnek.

Végül a pápa a következő szavakkal bátorította az Istennek szentelt személyeket:

„Kedves testvérek, nagy alázattal tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy megmutassátok: az Istennek szentelt élet értékes ajándék az egyház és a világ számára. Ne tartsátok ezt meg saját magatok számára; osszátok meg másokkal, vigyétek el Krisztust ennek a szeretett országnak minden sarkába. Hagyjátok, hogy örömötök továbbra is kifejeződjön erőfeszítéseitekben, hogy hivatásokat vonzzatok és ápoljatok, elismerve, hogy mindnyájatoknak része van a jövő nemzedék Istennek szentelt személyeinek képzésében”.

Fotó: ANSA

Magyar Kurír