Ferenc pápa Pozsonyban: A szolidaritás csak akkor gazdagít, ha másoknak adjuk

A Szentatya felvidéki tartózkodása során egyházi és világi vezetőkkel, a roma és a zsidó közösség tagjaival találkozik. Útja során felkeresi Kassa és Eperjes városát, majd a Fájdalmas Anya ünnepén, szeptember 15-én szentmisét mutat be a sasvári pálos kegyhelyen.

A Szentatya, miután szeptember 12-én délután a pozsonyi nemzetközi repülőtéren hivatalos ceremónia keretében fogadták, az apostoli nunciatúrán ökumenikus találkozón vett részt, majd pedig magántalálkozón a Jézus Társaságának tagjaival.

Szeptember 13-án, hétfőn reggel Pozsonyban az elnöki hivatalnak otthont adó Grassalkovich-palotában Zuzana Čaputová köztársasági elnök fogadta Ferenc pápát. A Szentatya üdvözlését követően az épület aranytermében négyszemközti találkozóra került sor, itt a pápa a palota emlékkönyvébe a következő szavakat írta:

„Pozsonyi zarándokként szeretettel ölelem a szlovák népet, és imádkozom ezért az ősi gyökerekből származó és fiatal arcú országért, hogy a testvériség és a béke jele legyen Európa szívében.”

Ezt követően az elnöki palota franciakertjében a pápa és az államfő beszédet mondtak körülbelül ötszáz meghívott vendég, a politikai és a társadalmi élet képviselői előtt.

Zuzana Čaputová köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a válságok leküzdésének egyetlen módja az együttműködés. Ennek egyetlen útja az emberség és a másik emberrel való testvériség, egység tudatosítása.

Ferenc pápa beszédében Szlovákia küldetésére utalva elmondta, hogy egy fiatal, de mély gyökerekkel rendelkező országba érkezett. Emlékezett arra, hogy 28 éve a világ csodálattal figyelte, hogy két ország háborúskodás nélkül is képes szétválni. Utalva Szent Cirill és Metód szerepére Európa védőszentjeiként, a Szentatya arra hívta a jelenlévőket, hogy az ország küldetése, hogy a béke követe legyen a kontinens szívében. A két szent példája is rávilágít, hogy a jó megőrzése nem a múlt javítását, hanem az újra való nyitottságot jelenti, anélkül, hogy elvesztenénk gyökereinket.

Ferenc pápa utalva a repülőtéri és az államfői palota előtti fogadásra és arra a gesztusra, amikor kenyérrel és sóval kínálták, emlékeztetett: A gazdagság nem a javak felhalmozásában, hanem a megosztásukban rejlik. A megtört és egyenlően elosztott kenyér az igazságosság, a só a szolidaritás jelképe. A Szentatya hangsúlyozta: a só is csak akkor ad ízt, mikor feloldódik, a szolidaritás is csak akkor gazdagít, ha másoknak adjuk. Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány után nem elegendő a gazdaság újraindítása, mert az emberiség könnyen a profit hajszolásának kísértésébe eshet, olyan eufóriához vezetve, ami ahelyett, hogy egyesítene, megoszt.

Ferenc pápa a Tátrát említve elmondta, amikor az erdők és hegytetők közepette az ég felé tekintünk, Isten közelebbinek tűnik, és a teremtés érintetlen otthonként jelenik meg. Egy olyan helyként, mely egyesíti az egészben, a szépben azokat a népeket, amelyek a hegység két oldalán élnek.

Ferenc pápa ezt követően a Szent Márton-székesegyházba ment, ahol püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, hitoktatókkal találkozott. Ott elhangzott beszédét hamarosan teljes terjedelmében közreadjuk. A délután folyamán a Szentatya látogatást tesz a pozsonyi Betlehem Központban, ahol Teréz anya nővérei hajléktalanokat gondoznak. Ezt követően a zsidó közösséggel találkozik a Hal téren, a nap végén pedig az apostoli nunciatúrán fogadja a szlovák parlament elnökét, majd a miniszterelnököt.

Szerző: Kuzmányi István

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír