Ferenc pápa örömmel üdvözölte a zarándokcsoportokat, akik között voltak misszionárius szerzetesek és szerzetesnők, világi misszionáriusok és szkalabriniánus világiak, továbbá a comói és piacenzai egyházmegyék hívei és számos migráns a világ különböző országaiból. Mindez jól mutatja Scalabrini püspök munkásságának tágasságát, aminek betöltésére nem volt elegendő a saját egyházmegyéje…
Nagy jelentősége volt az olasz emigránsok javára végzett apostolkodásának. Abban az időben ezrek indultak el Amerikába. Scalabrini püspök Krisztus pillantásával tekintett rájuk: „Megszánta őket, mert elfáradtak és kimerültek, mint a juhok, amelyeknek nincs pásztoruk” (Jn 9,36). Nagy szeretettel és lelkipásztori törődéssel foglalkozott velük, megfelelő anyagi és lelki segítséget biztosítva számukra.
A migráció ma is nagyon fontos kihívás – hangsúlyozta a pápa. –
Ennek jegyében kell a testvériséget az elutasítás, a szolidaritást pedig a közöny elé helyezni.
A mai keresztény hivatása, hogy Isten tekintetével nézzen migráns és menekült testvéreire, a konkrét közelségen keresztül, Scalabrini püspök példája nyomán.
Élni és terjeszteni kell a találkozás kultúráját a migránsok között, valamint a migránsok és a befogadó közösségek között. Mindez együttes haladást jelent, ahol figyelni kell egymásra, mert az előre rohanók felbontják a csoportot, épp ezért az utolsók ritmusához kell igazodni – hangsúlyozta Ferenc pápa. Végül pedig arra kérte a szkalabriniánus misszionáriusokat, hogy kövessék szent alapítójuknak, a „migránsok atyjának” a sugallatait, haladjanak a nyomdokában, karizmája újítsa meg őket a rászorulók javára végzett szolgálat örömével.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria