Ferenc pápa: A szentség mindenkinek felajánlott ajándék a boldog élethez

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim és nővéreim, jó napot és szép ünnepet kívánok!

Ma mindenszentek főünnepe van. Ennek az ünnepnek a fényében álljunk meg egy kicsit, és gondolkodjunk el az életszentségről, különösen a valódi szentség két jellemzőjéről: a szentség ajándék – tehát nem vásárolható meg – s egyben út. Ajándék és út.

Mindenekelőtt ajándék. A szentség Isten ajándéka, melyet a keresztségben kaptunk: ha engedjük, hogy növekedjen, teljesen megváltoztathatja életünket (vö. Gaudete et exsultate apostoli buzdítás, 15).

A szentek nem elérhetetlen, távoli hősök, hanem olyan emberek, mint mi, ők a barátaink, akiknek kiindulópontja ugyanaz az ajándék, amelyet mi is megkaptunk: a keresztség.

Sőt, ha belegondolunk, biztosan találkoztunk már néhánnyal, hétköznapi szentekkel, igaz emberekkel, keresztény életüket komolyan vevő, azt egyszerűségben megélő emberekkel… szeretem „szomszédos szenteknek”, közöttünk élő szenteknek nevezni őket. A szentség mindenkinek felajánlott ajándék a boldog élethez. Amikor ajándékot kapunk, mi az első reakciónk? Pontosan az, hogy boldogok vagyunk, mert az ajándék azt jelenti, hogy valaki szeret bennünket; és a szentség ajándéka boldoggá tesz, mert Isten szeret bennünket.

Ámde minden ajándékot el kell fogadni, s az ajándék magával hozza a válaszadás, a köszönetmondás felelősségét is. Hogyan mondhatunk köszönetet?

Az ajándék felhívás arra, hogy igyekezzünk azt ne eltékozolni.

Mindannyian, akik megkeresztelkedtünk, ugyanazt a meghívást kaptuk: hogy „életünkkel megőrizzük és tökéletessé tegyük a kapott szentséget” (Lumen gentium, 40). És ezért – elérkeztünk a második ponthoz – a szentség út is. Olyan út, amelyen együtt kell járjunk, egymást segítve, összefogva kiváló útitársainkkal, a szentekkel.

Ők a bátyjaink és nővéreink, akikre mindig számíthatunk:

a szentek támogatnak bennünket, és ha elvétjük az utat, csendes jelenlétükkel figyelmeztetnek bennünket; őszinte barátok, akikben megbízhatunk, mert a javunkat akarják.

Életükben példát találunk, imáikban segítséget kapunk és barátságra lelünk. Testvéri szeretet köt össze bennünket velük.

A szentség tehát út és ajándék. Megkérdezhetjük tehát magunktól: szoktam-e tudatosítani, hogy megkaptam a Szentlélek ajándékát, aki szentségre hív engem, és segít, hogy szentként éljek? Megköszönöm-e ezt a Szentléleknek, a szentség ajándékát? Közel érzem-e magamhoz a szenteket, beszélek-e hozzájuk, megszólítom-e őket? Ismerem-e némelyikük életét? Jót tesz nekünk, ha ismerjük a szentek életét, és példájuk lelkesít bennünket. És nagyon jót tesz nekünk, ha imában hozzájuk fordulunk.

Mária, mindenszentek királynője, éreztesse meg velünk a kapott ajándék örömét, és növelje bennünk az örök cél utáni vágyat!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim és nővéreim!

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, különböző országokból érkezett zarándokok, családok, plébániai csoportok, egyesületek és iskolai csoportok!

Külön is köszöntöm a németországi Allensbachból és a mexikói Monterreyből érkezett híveket, a Szent József Nővérek Iskolájának diákjait, akik a dániai Nykøbing Falsterből érkeztek; valamint az Állami Rendőrség Országos Szövetsége római önkénteseinek csoportját.

Örömmel üdvözlöm mindazokat, akik részt vesznek a szentek futóversenyén, melyet azért szervezett a Don Bosco Missziók Alapítvány, hogy mindenszentek ünnepét a közös ünneplés hangulatában élhessük meg. Köszönöm szép kezdeményezéseket és jelenléteteket!

Holnap délelőtt misét mutatok be a Nemzetközösség II. világháborúban elhunyt tagjainak temetőjében.

És továbbra is imádkozzunk azokért az emberekért, akik a napjainkban dúló háborúk miatt szenvednek!

Ne feledkezzünk meg a meggyötört Ukrajnáról, ne feledkezzünk meg Palesztináról, ne feledkezzünk meg Izraelről, és ne feledkezzünk meg arról a sok más térségről sem, ahol még ma is háború dúl!

Szép ünnepet kívánok mindnyájatoknak a szentek lelki társaságában! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír