A Szentatya már tavaly, a dél-olaszországi Pugliában tartott G7-találkozón rámutatott: garantálni és védelmezni kell az ember lényegi ellenőrző pozícióját a mesterséges intelligencia döntési folyamatai fölött. Ha nincsenek meg ezek a kontrollmechanizmusok, akkor a mesterséges intelligencia (MI) az emberi méltóságot fenyegetheti. A párizsi csúcstalálkozón részt vevő szakértők és aktív politikai szereplők jelenlétét örvendetesnek nevezi az egyházfő.
Az algoritmusok megtéveszthetnek
Ferenc pápa elismerő szavakkal illeti üzenetében egy olyan politika támogatását, amely az emberiség védelmét célozza, és megakadályozza, hogy az MI felhasználása leszűkítse a valóságot számok halmazává, előregyártott kategóriákba zárja, és uniformizáló antropológiai, társadalmi-gazdasági és kulturális modelleket kényszerítsen ránk.
Dilexit nos kezdetű enciklikájában a pápa a szív algoritmusáról beszélt Pascal nyomán – akinek születése centenáriumára apostoli levelet is írt.
Az algoritmusokat lehet arra használni, hogy megtévesszék az embert, de a szív a maga legbensőbb és igaz érzelmeivel nem csalhatja meg az embert.
Csak az emberi szívből értjük meg a létezés értelmét – idézte Pascalt a pápa, majd egy nagy francia filozófus, Jacques Maritain gondolatát: „A szeretet többet ér az intelligenciánál.”
A Dilexit nos enciklikát három részben mutattuk be olvasóinknak, az első részt ITT olvashatják.
Mindenkit meg kell hallgatni az MI körüli vitákban
Az új technológiát a közjó szolgálatába kell állítani. A mesterséges intelligencia hathatós eszközt adhat a tudósok és szakértők kezébe, akik újító és kreatív megoldásokat keresnek bolygónk ökológiai fenntarthatóságára. Ne feledjük azonban, hogy jelenleg a MI-rendszerek működtetése tetemes energiát emészt fel – figyelmeztet a pápa.
Ennek a témának szentelte a tavalyi béke világnapjára írt üzenetét is a Szentatya, amelyben aláhúzza: az MI szabályozásáról szóló vitákban
valamennyi érdekelt fél hangját meg kell hallgatni, beleértve a szegényeket, a kitaszítottakat, és mindazokat, akiket gyakran nem vesznek figyelembe a globális döntési folyamatokban.
A párizsi csúcstalálkozó segítse elő egy közérdekű platform létrehozását a MI-val kapcsolatban, hogy minden nemzet megtalálja az új technológiában a fejlődési lehetőséget, a szegénység elleni küzdelem eszközét, továbbá hogy a helyi kultúrák és nyelvek védelmét szolgálja. Csak így tudnak a föld népei hozzájárulni az adatok létrehozásához, melyeket az MI felhasznál majd, így képviselve az egész emberiséget jellemző valódi változatosságot és gazdagságot.
A Hittani Dikasztérium, illetve a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma január 28-án adta közre Antiqua et Nova (Régi és új) kezdetű közös útmutatóját a mesterséges intelligencia etikai szempontjairól – tájékoztatta a párizsi csúcs résztvevőit a Szentatya, majd
annak a kívánságának adott hangot, hogy a következő találkozók részletesebben vizsgálják meg a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait: az emberi kapcsolatokra, a tájékoztatásra és az oktatásra-nevelésre.
Az alapkérdés mindazonáltal továbbra is antropológiai jellegű: a technológiai haladás jobbá teszi-e az embert, lelkileg érettebbé válik-e általa, jobban tudatában lesz-e emberi méltóságának, felelősebb, másokra nyitottabb lesz-e, különösen a rászorulók és a gyengék iránt (vö. II. János Pál pápa: Redemptor hominis 15.). Ne feledjük, hogy legvégső kihívásunk mindig is az ember lesz – zárul Ferenc pápa üzenete a párizsi MI-csúcsra.
Ferenc pápa üzenete angol nyelven, teljes egészében ITT olvasható.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria