Ferenc pápa a teatinusokhoz: A rendi karizma örökös megújításával kell előrehaladni

Thienei Szent Kajetán ötszáz éve, 1524. szeptember 14-én tette le a fogadalmát három társával együtt éppen ebben a bazilikában. A pápa beszédében szabadon megjegyezte: „A történelmi emlékezet úgy tartja, hogy a teatinusoknak volt valamilyen problémájuk a jezsuitákkal, de én nem hiszem! Lépjünk tovább!”

Szent Kajetán fogadalma volt a Reguláris Klerikusok rendjének kezdete, amely „a közösségi életre és a testvérek szolgálatára” született, és az első apostoli közösség mintájára önmaga megreformálásával akart hozzájárulni az Egyház megreformálásához (vö. Mk 3,13–15). A pápa bátorította a rend tagjait, hogy továbbra is e hármas célt szem előtt tartva haladjanak előre.

Ferenc pápa beszédében e három témát – a megújulás, a közösségi élet és a szolgálat – fejtette ki, abból a helyből merítve ihletet, ahol éppen mindannyian tartózkodtak, a Szent Péter-bazilikából.

Az első téma a megújulás. Az első teatinusok 1524-ben nem egy tökéletes, teljesen kész épületben tették le ünnepélyes fogadalmaikat, hanem valójában egy nagy „építkezési területen”. Ekkor már jó ideje tartott az ősi konstantini bazilika fokozatos lebontása, amely már nem felelt meg Isten népe igényeinek, ezért új templomot építettek. Ám a munka lassan haladt, a források szűkösek voltak, és még a tervek sem voltak teljesen világosak. Mégis nekifogtak a munkának, mert a közösség gyarapodott és a korábbi struktúrák már nem voltak elégségesek. Ez egy olyan kép, amely segít elgondolkodni azon, hogyan kell hűségesnek maradnunk a küldetésünkhöz. A pápa megjegyezte: érdekes, hogy a hűséget meg kell újítani!

Nincs olyan hűség, amelyet ne kellene megújítani. Mindig a régire alapozva, ugyanakkor késznek kell lenni arra, hogy lebontsuk azt, ami nem szolgál többé, hogy egy újat építsünk, engedelmeskedve a Szentléleknek, és bizalommal a Gondviselés iránt.

A második téma a közösség. Mint ismeretes, sokan dolgoztak a Szent Péter-bazilika újjáépítésén: híres művészek, szakképzett kézművesek, és egy egész sereg kétkezi munkás, férfiak és nők, akik a legnehezebb munkákat is elvégezték, mégpedig együtt, közös összefogással, hogy életre keltsék az új épületet. Ez is egy fontos jel:

egy befogadó otthont ugyanis nem egyedül, hanem együtt, közösségben építünk fel, értékelve mindenki hozzájárulását (vö. 1Kor 12,7–11).

A harmadik szempont a szolgálat. A legkiválóbb tervek is semmivé lettek volna, ha az emberek nem dolgoztak volna rajta felgyűrt ingujjal – fogalmazott Ferenc pápa.

A jó szándék önmagában meddő marad, ha nem állunk konkrétan egymás szolgálatába alázattal, jóakarattal és áldozatkészséggel.

Szent Kajetán mutatta ezt meg nekünk az általa támogatott sok szeretetszolgálatra létrehozott intézménnyel, melyek némelyike még ma is működik. De mindenekelőtt azt tanította nekünk, amit maga Jézus: nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat és életét adja értük (vö. Mk 10,45). A pápa hozzátette: nagyon fontos, hogy a teatinusok rendje éppen a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén született.

A Szentatya arra kérte a rend tagjait, hogy szemléljék a Szent Péter-bazilika szépségét. „Ugyanakkor tekintsünk egymásra is és ne feledjük, hogy

az épület, amelyben most vagyunk, csak szimbólum, egy jelkép, mert a valóság mi vagyunk, személyesen és közösségben.

Ötszáz évvel ezelőtt a rend alapítói nem téglából és márványból, hanem élő kövekből emeltek épületet (vö. 1Pét 2,4–5), és életüket a nagybetűs Egyháznak szentelték, mely Krisztus jegyese, Isten népének és az Úrnak misztikus teste (vö. Lumen gentium 6–9). Őérette adták oda magukat elmenve a végsőkig, és így adtak életet egy olyan munkának, amely több évszázados hűség után ma rátok van bízva. Bátorság és előre!” – buzdította őket a Szentatya.

Ferenc pápa beszédét követően Pietro Parolin bíboros államtitkár a bazilika Katedra oltáránál hálaadó szentmisét mutatott be az 1500 teatinus rendtag részvételével.

A teatinus rend megalapításának ötszázadik évfordulója alkalmából augusztus 28-án a máltai Ħamrun település plébániatemplomából Szent Kajetán nagy méretű szobrát elszállították a római Sant’Andrea della Valle bazilikába. Szeptember 12-én, csütörtökön a szobrot ünnepélyes körmenetben vitték a Szent Péter-bazilikába, és a főoltár mellé helyezték.

A szobrot Carlo Darmanin máltai szobrász készítette 1885-ben a szent 1517-ben történt misztikus látomása alapján, amikor Szűz Mária Szent Kajetán kezébe adta a Kisjézust. A szobor most először hagyta el Máltát, ahol a szentet különösen is nagy tisztelet övezi. A Vatikánból először visszaviszik a Sant’Andrea della Valle bazilikába, majd szeptember 30-án hazaviszik Máltára.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: vatican.va

Magyar Kurír