A pápa beszéde rámutat az immár halaszthatatlan döntésekre: olyan kollektív, támogató és előrelátó fellépésre van szükség egy befogadó fejlesztési modellhez, amely odafigyel a munka világára és az „ökológiai adósságra”, amely leginkább a legszegényebb országokat sújtja.
A glasgow-i konferencia kiindulópontja annak az óhajnak a tudatosítása, hogy valóban létezzen olyan politikai akarat, mely őszintén, felelősen és bátran több emberi, pénzügyi és technológiai erőforrást biztosít a klímaváltozás okozta káros hatások enyhítésére, továbbá a legszegényebb és legsebezhetőbb népesség megsegítésére. Ehhez a szándékhoz társul most a pandémia okozta válság tapasztalata, mely még világosabbá teszi, hogy
nincs alternatívánk, követni kell a párizsi célkitűzéseket, és a megoldáshoz szükség van a népek közötti mély és szolidáris elkötelezettségre.
Ferenc pápa ebben főként a tehetősebb államok elkötelezettségére és vezető szerepére számít a klímafinanszírozás, valamint a dekarbonizáció terén.
Az üzenet utal a Szentszék 2020. decemberi vállalására, hogy 2050-ig bevezeti a zéró kibocsátás alkalmazását. A Szentatya emlékeztet a vallási vezetők és tudósok október 4-i assisi találkozójára, melyen érzékelhető volt a résztvevők törekvése, hogy átlépjenek a mára jellemző „leselejtezés kultúrájából” a „gondoskodás kultúrájába”. Ehhez bátorság, remény és egyéni, valamint közösségi megtérés szükséges.
A pápa üzenetében kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a legsebezhetőbb népességre, amelyet súlyos „ökológiai adósság” terhel, amelyet a gazdag országok hoztak létre. Az „ökológiai adósság” bizonyos tekintetben a külföldi adósságra emlékeztet, amely hátráltatja a népek fejlődését. A világjárványt követő időszak újraindulásakor figyelembe kell venni a külföldi adósság elengedését és a klímaválság megoldását gondos, tárgyalásos eljárások elindításával.
Üzenetében a Szentatya keserűen megállapítja, hogy milyen messze vagyunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kitűzött célok elérésétől. A tapasztalatok jegyében megállapítható, hogy
nincs több idő a várakozásra, hiszen oly sokan szenvednek az klímaválságtól.
A mindenkit érő káros hatásoktól a gyerekek szenvednek leginkább, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a közeljövőben a környezeti okokból vándorlók száma több lesz, mint a konfliktusos területekről érkező menekültek száma.
Sürgősen, bátran és felelősséggel kell cselekednünk, hogy olyan jövőt készítsünk elő, melyben az emberiség képes gondoskodni önmagáról és a természetről.
A fiataloknak, akik az elmúlt években kitartóan kérték tőlünk, hogy cselekedjünk már, nem lesz más bolygójuk, mint amit rájuk hagyunk és amit most mi konkrét döntéseinkkel még befolyásolhatunk.
Itt van a döntés pillanata, amely megadja az alapját a jövőbe vetett bizalomnak – hangsúlyozza Ferenc pápa; üzenete végén jelezve, hogy szeretett volna jelen lenni a konferencián, de ez nem volt lehetséges, mindazonáltal imádságával kíséri a résztvevőket fontos döntéseikben.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria