Ferenc pápa üzenetet küldött a nápolyi és más olasz egyházmegyék zarándokainak

Kedves testvéreim a nápolyi és több más egyházmegyéből! Köszöntelek benneteket és püspökeiteket egyházmegyéitek jubileumi római zarándoklata alkalmából. Ezek a zarándoklatok kifejezik az egységet, amely egy közösségbe gyűjt össze benneteket a saját lelkipásztoraitok és Róma püspöke körül – fogalmazott a pápa üzenetében. – Egyúttal

kifejezi azt az elkötelezettséget, mellyel elfogadjátok Jézus meghívását, hogy „a szűk kapun át” (Mt 7,13) lépjetek be az ő országába.

A szeretet ugyanis ilyen: egyesít minket és együtt növekedésre késztet bennünket. Még ha különböző utakon is érkeztetek, ő ezért hozott össze benneteket itt, Péter sírja körül, hogy a hitben megerősödve és még szilárdabb egységben induljatok tovább innen a szeretetben.

Ezekben a napokban erősen éreztem közelségetek támogatását, különösen azon imák által, amelyekkel elkísértetek engem. Ezért, még ha fizikailag nem is lehetek jelen közöttetek, nagy örömömnek adok hangot, hogy egyek vagytok velem és egymással is – mint Egyház – az Úr Jézusban.

Megáldalak benneteket, és imádkozom értetek. És kérlek benneteket, hogy ti is folytassátok az értem való imádkozást. Köszönöm nektek – zárta üzenetét Ferenc pápa.

Szentévi zarándoklat Ferenc pápa tíz évvel ezelőtti nápolyi látogatása jegyében

Ferenc pápa nápolyi látogatásának tizedik évfordulóján tizenkétezer nápolyi hívő érkezett szombat délelőtt jubileumi zarándoklatra Rómába.

A Szent Péter téren Domenico Battaglia bíboros, nápolyi érsek mutatott be szentmisét.

Nincs merészebb zarándoklat, mint a saját szívünkben tett zarándoklat.”

Mert csak „a testvérünktől elválasztó küszöb átlépése által kaphatunk választ imáinkra” – mutatott rá homíliájában.

Dübörgő tapssal fogadták Ferenc pápa üzenetét

„Bolondos március” – mondják az olaszok a kiszámíthatatlan időjárású hónapról. Így volt ez szombaton is, mert hajnal óta esett, ám a nápolyi zarándokok mit sem törődtek az időjárással, lelkes éneklés és hangos imádság közben, zászlóikat lobogtatva vonultak a térre. A szentmise kezdetére elállt az eső, és kisütött a nap.

„Semmi sem olthatja ki a Ferenc pápa iránti szeretetünket – mondta az 55 éves Katia, aki a Nápoly melletti Ercolanóból érekezett –, különösen most, hogy a betegség nehéz napjait éli. Mi csak bátorítjuk őt; közel állunk hozzá, ahogyan ő is közel állt hozzánk, amikor 2015-ben, tíz évvel ezelőtt, majd 2019-ben újból meglátogatott minket.”

A pápa 2015. március 21-i látogatása volt az, amely a leginkább megmaradt a hívek szívében. Akkor így buzdította őket a Szentatya: „Kedves nápolyiak, engedjetek utat a reménynek, és ne hagyjátok, hogy ellopják tőletek!” A jubileumi szentévben sem feledkezett meg a pápa Isten nápolyi népéről, hiszen üzenetben köszöntötte őket és a többi zarándokot, amit a szentmise előtt Battaglia bíboros olvasott fel – a  nápolyiak dübörgő tapssal fogadták.

Battaglia bíboros: Aki nem indul a testvére felé, az önmagát utasítja el

A nápolyi érsek a tékozló fiúról szóló példabeszédből indult ki homíliájában. Rámutatott, az emberi szív gyakran elzárkózik a megbocsátás elől, ami megakadályozza, hogy megnyíljon felebarátja felé. Az evangéliumi példabeszédben szereplő két fiúhoz hasonlóan néha mi is képtelenek vagyunk áthidalni a távolságot, amely elválaszt minket testvérünktől, és gyakran a büszkeség áldozatai vagyunk, amikor a személyes érdekeket mások érdekei elé helyezzük.

Ebben a helyzetben, amikor a bocsánatot kérő, hazatérő fiú bűnbánatával szemben a másik testvér ellenséges magatartása áll, „mert elárulva érzi magát”, végül is az atya „a szilárd pont a viharos tengeren”, aki a szeretetét úgy fejezi ki, hogy „magyarázatot nem kérve és ítélkezés nélkül fogadja vissza a hazatérőt, de éppúgy a küszöbön maradót is”.

Az idősebb testvér kívülmaradása egyúttal annak a jelképe is, hogy

aki nem hajlandó elmenni a testvéréhez, az valójában nem hajlandó „elmenni” önmagához sem, mert a másik szemében látja azt az árnyékot, ami az ő lelkére telepedik

– fejtette ki Battaglia bíboros, érsek.

Isten irgalmas Atya, aki nem hagyja magára egyetlen gyermekét sem

„Sokszor átéltem már ezt az érzést életemben – vallotta be az egyik zarándok, Francesca, aki Torre del Grecóból érekezett –, és csak az ima segített ki a bonyolult időszakokból, amikor nem tudtam túllátni önzőségemen. A család segítsége ilyenkor alapvető fontosságú, és valóban igaz, hogy Isten irgalmas Atya, aki nem hagyja magára egyetlen gyermekét sem.”

Vincenzo, aki Massa di Sommából érkezett, hozzátette: „Még mindig nagy örömmel emlékezem Ferenc pápa 2015-ös látogatására, amikor azt mondta nekünk, hogy Isten irgalma nem ismer határokat. Ha mindannyian gyakoroljuk egymás felé, a remény soha nem hal meg.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír