A CTEWC (Catholic Theological Ethics in the World Church) szervezet 2006-ban Padovában jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a különböző kultúrákba beágyazottan dolgozó, teológiai etikával foglalkozó katolikus szakembereket. A szervezetnek ma közel ezer tagja van, akik tudósok hálózatát alkotják. 2006-ban Padovában, 2010-ben Trentóban került sor a CTEWC konferenciájára 500 teológus részvételével. Az idei nemzetközi konferencián részt vesz többek között Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériumának prefektusa, Blase Cupich bíboros, chicagói érsek és Vinko Puljić bíboros, szarajevói érsek.
Ferenc pápa üzenetében rámutatott: a személyek és az intézmények megújult vezetése segít felfedezni és megélni azt, hogy miként legyünk jelen „igazságosabb” formában a világban, hogyan osztozzunk a közös sorsban anélkül, hogy hiábavaló szólamokat hajtogatnánk vagy vitába keverednénk. A pápa párbeszédre és osztozásra buzdította a tanácskozás résztvevőit egy olyan kritikus, összetett és elkötelezettséget igénylő korszakban, mint a mostani.
Szarajevó nagy, szimbolikus erővel rendelkezik a kiengesztelődés és a megbékélés útján a délszláv háború borzalmai után, amelyek nagy szenvedést hoztak a régió népességének. Szarajevó a hidak városa – emlékeztetett a Szentatya. – Ezért ez a nemzetközi találkozó kiemeli, hogy fontos hidakat építeni a feszültség és megosztottság közegében. A népek, kultúrák, vallások, életszemléletek és politikai beállítódások közötti közeledés új útjait kell kijelölni.
Ferenc pápa a testvériség hídjainak építését és nem a falak emelését javasolja, válaszul a félelemre, ugyanakkor figyelmeztet, hogy az óvatosságról sem szabad megfeledkezni.
A klímaváltozás és az elvándorlás jelensége áll a szarajevói tanácskozás középpontjában. Az ökológiai problémák súlyos egyensúlytalanságokat okozhatnak nemcsak az ember és a természet közötti viszonyban, hanem a nemzedékek és a népek közötti kapcsolatok terén is. Olyan kihívás ez, amely az ökológiai és a társadalmi etika távlatait érinti. A migránsok és menekültek témája tehát nagyon lényeges és metanoiát, megtérést igényel, amelyhez etikai és teológiai reflexióra van szükség, mielőtt a megfelelő lelkipásztori, valamint a felelős és tudatos politikai gyakorlat kialakulna.
Ferenc pápa üzenetében kifejezte, nagyra értékeli a tudósok készségét a hálózat létrehozására. Öt kontinensről származó szakemberek együttműködése ez, akik az etikáról elmélkednek teológiai szempontból, hogy új és eredményes erőforrásokra találjanak. A megfelelő elemzéseken túl erőket tudnak mozgósítani annak érdekében, hogy az irgalmasság jegyében együtt érző és figyelmes gyakorlatot alakítsanak ki a nehézségeket megélő emberek kísérésére. A hálózatok kiépítésekor elsősorban arra van szükség, hogy a teológusok hidakat építsenek egymás között, osztozzanak az útban és gyorsítsák fel a közeledést. Természetesen nem arról van szó, hogy uniformizálják a nézőpontokat, hanem hogy őszintén keressék az összhangot a szándékok és a távlatok között.
A pápa üzenetében felhívta a figyelmet a Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciójának bevezetőjére, amelyben megfogalmazta az alapvető kritériumokat az egyházi tanulmányok megújítására és fellendítésére. Ezek között szerepel annak fontossága, hogy párbeszédet folytassunk minden területen. Ehhez szükség van lelkesedésre, valamint a hálózatépítésre a különböző intézmények között, amelyek az egyházi tanulmányok előmozdításával foglalkoznak. Csak így válik lehetővé a mély elemzés, amely figyelembe veszi az ember összetettségét, hűen Isten szavához, amely a szolidaritásra ösztönöz a világgal, és amely arra hív, hogy ne ítéleteket alkossunk, hanem utakat jelöljünk ki, kísérjük el az embereket ezeken az utakon, enyhítsük a sebeket és támogassuk a törékenyeket.
Az osztozás lelkülete jellemezzen bennünket, hogy eredményt hozzon munkánk az egész Egyház javára – zárja üzenetét Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Catholic Theological Ethics in the World Church
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria