Ferenc pápa a vallási közösségek elismerését kérte az iraki állami vezetőktől

Az iraki apostoli út a Szentatya 33. nemzetközi útja. Mottója: „Mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8). A pápa indulása előtt fogadott egy iraki menekültekből álló csoportot, szokásához híven imádkozott a Santa Maria Maggiore-bazilikában a Szűzanyához, akinek loretói képmása a repülőúton is elkísérte. (Száz éve nyilvánították a Loretói Szűzanyát a repülőn utazók védőszentjévé. Az ebből az alkalomból hirdetett loretói búcsút Ferenc pápa idén december 10-ig meghosszabbította.)

Róma Fiumicino repülőteréről indult a Szentatya Bagdadba, ahol helyi idő szerint délután 2 órakor (magyar idő szerint délben) a repülőtér VIP-várótermében találkozott az ország miniszterelnökével. Ezt követően az elnöki palotában tartották meg a hivatalos fogadóünnepséget. Az államelnök dolgozószobájában tett udvariassági látogatás után a pápa az elnöki palota nagytermében elmondta első hivatalos beszédét, melyet az állami vezetőkhöz, a civil társadalom képviselőihez és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett.

Háláját fejezte ki a régóta várt utazás létrejöttéért, azért, hogy eljöhetett Ábrahám próféta földjére, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám nagy hagyományainak bölcsőjéhez.

Zarándokként köszöntötte a helyi katolikus egyház híveit, akiket meg akar erősíteni a hitben, a reményben és a szeretetben az iraki társadalom körében. Kiemelte, hogy látogatása a pandémia idejére esik, melyből világszerte próbálnak kilábalni az államok. Nemcsak az emberek egészségére, hanem a társadalmi és gazdasági körülményekre is súlyos csapást mért a Covid-19-járvány, kiszolgáltatottá és bizonytalanná tette életünket. Ferenc pápa összefogást sürget, melynek egyik lényeges lépése, hogy mindenki vakcinához jusson.

Ez azonban nem elég: újra kell gondolni életstílusunkat, életünk értelmét, hogy jobb emberként kerüljünk ki a válságból, és arra alapozzuk a jövőnket, ami összeköt, nem pedig arra, ami elválaszt.

Irak az elmúlt évtizedekben elszenvedte a háborúk, a terrorizmus és a fundamentalista szélsőségesek csapásait. A szélsőségesek nem viselik el a különböző vallási és etnikai csoportok békés együttélését, kulturális különbözőségét. Mindez halált hozott, pusztítást, ma is látható romokat hagyva maga után. A károk messze nemcsak anyagiak, hanem mélyen megsebezték az emberek lelkét és az iraki közösségeket, ennek gyógyítása évekbe telik. Ferenc pápa külön szólt a jazidik embertelen üldözéséről, az ellenük elkövetett gyilkosságokról, melyek már létüket fenyegetik. Hangsúlyozta,

csak akkor indíthatjuk el a tényleges újjáépítést és hagyhatunk az utánunk jövő nemzedéknek egy jobb, igazságosabb és emberibb világot, ha meglévő különbözőségeinkkel együtt ugyanannak az emberi családnak a tagjaiként tekintünk egymásra.

Az iraki társadalmat évezredek óta jellemző változatos vallási, kulturális és etnikai arculat értékes kincs, amelyből meríthetnek, nem pedig eltávolítandó akadály.

Ma Iraknak meg kell mutatnia mindenkinek, különösen a Közel-Keleten, hogy a különbözőségeknek nem kell konfliktusforrásoknak lenniük. A testvéri együttéléshez türelmes és őszinte párbeszédre van szükség, melyet az igazságosság és a jog tiszteletben tartása védelmez. Nem könnyű feladat: fáradságos elkötelezettséget kíván mindenkitől, hogy felülemelkedjen a vetélkedésen és a szembenálláson, és megtalálja magában a közös kulcsot, a közös identitást, hogy ugyanannak a Teremtő Istennek a gyermekei vagyunk. Erre az alapelvre hivatkozik a Szentszék Irakban és másutt is annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok minden vallási közösséget elismerjenek, és azonos jogokat, tiszteletet és védelmet biztosítsanak számukra – mondta a pápa.

Szolidárisnak kell lennünk egymással, felebarátként, útitársként kell tekintenünk a körülöttünk élőkre. Különösen a kiszolgáltatott és rászoruló emberek esetében, akik az erőszak, az üldözés, a terrorizmus miatt elveszítették családtagjaikat, otthonukat, ingóságaikat. Legyünk szolidárisak azokkal, akik nap mint nap küzdenek a biztonságért és az előrejutásért, mialatt növekszik a munkanélküliség és a szegénység. Felelősek vagyunk egymásért, a gazdaságban, a nevelésben és a környezetvédelemben egyaránt. A válságból úgy kell kilábalnunk, hogy mindenkinek méltó életkörülményeket biztosítunk – hangsúlyozta az iraki vezetőknek mondott beszédében a Szentatya. – Ehhez vissza kell szorítani a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, az illegalitást. Növelni kell az igazságosságot, a tisztességes, átlátható szerepvállalást és megerősíteni az intézményeket. Így stabilabb és egészségesebb politikát kapunk, amely a fiatalok elé jobb jövő reményét festheti.

Ferenc pápa utalt rá, hogy elődje, Szent II. János Pál pápa is sokat imádkozott az iraki nép számára a békéért, sok szenvedését fölajánlotta azért, hogy véget érjen a pusztítás és a kegyetlenség időszaka.

Nagyon sokat imádkoztunk Irak békéjéért, és Isten mindig meghallgat!

Nekünk is hallgatnunk kell Istenre, és követnünk az általa kijelölt utat. Tegyük félre a részérdekeket, zárjuk ki a külső tényezőket, és a helyi lakosság érdekeit helyezzük előtérbe! Hagyjuk szóhoz jutni a béke kézműveseit: a kicsinyeket, a szegényeket, az egyszerű embereket, akik élni, dolgozni akarnak, és békében imádkozni.

Elég volt az erőszakból, a szélsőségességből, a széthúzásból, az intoleranciából!

Adjunk teret minden állampolgárnak, aki együtt akarja építeni Irakot a párbeszédben; azoknak, akik a kiengesztelődés, a közjó érdekében félreteszik önös érdekeiket – biztatott a pápa.

Az elmúlt években Irak igyekezett lefektetni egy demokratikus társadalom alapjait. Ebben részt kell vennie minden politikai, társadalmi és vallási csoportnak, és garantálni kell valamennyi állampolgár alapvető jogait. Senkit sem szabad másodosztályú állampolgárként kezelni. A nemzetközi közösség továbbra is támogassa a kiengesztelődést a Közel-Keleten. Dicséretes azon államok és nemzetközi szervezetek tevékenysége, amelyek segítenek Irak újjáépítésében és a menekültek ellátásában. A vallás természetéből fakadóan a béke és a testvériség szolgálatában kell hogy álljon.

Isten nevét nem lehet arra használni, hogy igazoljuk az emberölést, a száműzést, a terrorizmust és az elnyomást. Isten mindenkinek egyforma méltóságot és jogokat adott, ezért arra szólít, hogy terjesszük a szeretetet, a jóindulatot és az egyetértést.

A Katolikus Egyház Irakban is mindenki barátja kíván lenni, a párbeszéden keresztül együttműködni minden vallással a béke érdekében. A keresztények ősi időkre visszanyúló jelenléte ezen a földön és hozzájárulásuk a közjóhoz gazdag örökség, mellyel továbbra is szeretnének mindenkit szolgálni. A keresztények részvétele a közéletben, állampolgári jogaikkal, szabadságukkal és felelősségükkel megmutatja majd, hogy egy egészséges vallási, etnikai és kulturális sokszínűség hozzájárulhat Irak növekedéséhez és harmóniájához – hangsúlyozta Ferenc pápa az állami vezetőkhöz, a civil társadalom képviselőihez és a diplomáciai testületek tagjaihoz intézett beszédében, majd Isten bőséges áldását kérte az egész iraki népre.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír