Ferenc pápa váratlan találkozása a 94 éves Francesca nővérrel

Francesca Battiloro nővért 94 éves korában érte élete legnagyobb meglepetése. „Azt kértem Istentől, hogy szeretnék találkozni a pápával. És ezt csak neki mondtam. Senki másnak... Azt hittem, lehetetlen, és tessék, maga a pápa jött elém. Úgy látszik, hogy amikor kérek tőle valamit, az Úr mindig megadja nekem...”

Francesca nővér története

A vizitációs nővér április 6-án, vasárnap reggel érkezett Rómába Nápolyból, mert az volt a vágya, hogy részt vehessen a betegek és egészségügyi dolgozók jubileumán. Nyolcéves korában lépett be a kolostorba, és 17 évesen tett fogadalmat, amikor bélelzáródás miatt komoly veszélyben volt az élete. Története a L’Osservatore di Strada áprilisi számának (a L’Osservatore Romano vatikáni napilap havi magazinja, amelyet önkéntesek ingyen osztanak szét a Szent Péter téren és környékén a pápa déli Úrangyala imádsága után. Célja, hogy hangot adjon a szegényeknek és a peremre szorultaknak. – a szerk.) címlapján olvasható. A lap szerkesztőinek mondta el, hogy mennyire szeretne eljutni Rómába. A Szuverén Máltai Lovagrend segítségével, amely azonnal gondoskodott utazásáról, sikerült eljutnia a Szent Péter-bazilikába. Barátok és rokonok is voltak vele.

Francesca nővér – születési nevén Rosaria, aki Szalézi Szent Ferenc, a Vizitációs Rend alapítója iránti tiszteletből vette fel a név női változatát, mert a szent az álmában meggyógyította – kerekesszékkel közlekedik, rosszul lát. Szeretett volna átlépni a bazilika szent kapuján, és mivel egészsége nagyon törékeny, engedélyt kapott, hogy külön bemehessen, miközben a téren 20 ezer hívő ünnepelte a szentmisét.

Ferenc pápa meglepetése

Francesca nővér éppen az apostol sírja előtt imádkozott, amikor egyszer csak azt látta, hogy egy csapat férfi közeledik öltönyben, nyakkendőben. Körbevettek egy másik kerekesszékest: a Szentatya volt az. Ferenc pápa most először lépett a nyilvánosság elé a Szent Márta-házból, miután kétoldali tüdőgyulladás miatt a Gemelli-klinikán kezelték. Gyónni ment, imádkozott és áthaladt a szent kapun. A bazilikából készült éppen kimenni, hogy meglepetésszerűen üdvözölje a jubileumi ünnepség résztvevőit. Valószínűleg ő maga sem számított arra, hogy a főhajóban egy térdeplő csoportot talál. Még kevésbé számított a találkozásra Francesca nővér, még ha érzett is valamit a szívében. „Kértem Istentől” – mondta a vatikáni médiának, amely telefonon érte el őt a Nápolyba való visszaút során.

Két kerekesszék találkozása

„A két kerekesszék találkozott. Milyen szép, milyen szép” – ismételgette. És mosolyogva mesélte, hogyan fogta meg a pápa kezét, teljesen elragadták az érzései. Ferenc pápa, akinek egyelőre még halvány hangja van csak, a rá jellemző viccelődő felhanggal kérdezte meg a szerzetesnővértől: „Ön is egyike azoknak a bizonyos nápolyi apácáknak?” A tréfás megjegyzés arra a pontosan tíz évvel ezelőtt történt felejthetetlen epizódra utalt, amikor a pápára a nápolyi főegyházmegyében 2015-ös látogatása során a székesegyházban „rávetette magát” egy csapat klauzúrás nővér, akik körülvették, és átölelték, miközben Crescenzio Sepe bíboros próbált rendet tenni köztük: „Nővérek! Nővérek!” felszólítással.

Francesca Battiloro nővér nem tartozott a csoporthoz, aznap ő is ott volt ugyan a székesegyházban, de nem tudta közelről üdvözölni a pápát. II. János Pállal viszont többször is találkozott, amikor a pápa látogatást tett a római Galla Placidia-kolostorban, ahol kérték tőle, hogy ápoló nővérként szolgáljon egy ideig. Soha nem sikerült azonban tíz percig szemtől szemben állnia egy pápával, mint most. „Boldog vagyok, ki gondolta volna! Kezet csókoltam neki, és ő is boldognak tűnt... Ez tényleg egy olyan időszak, amikor Isten meghallgat engem, még az apró dolgokban is.”

Imádkozott a pápa gyógyulásáért

Miután teljesült a vágya, hogy láthassa Ferenc pápát, Francesca nővér egy másik kéréssel fordult az Úrhoz: „Hadd haljak meg a tiszta szeretet cselekedete közben. Erre vágyom, a végső találkozásra Vele. Vele akarok menni, az életemet már leéltem.” Ezt a pápának is elmagyarázta, és biztosította őt imáiról a lábadozás időszakában: „Mondtam neki: »Szentatya, nagyon sokat imádkozom, felajánlottam az életemet Jézusnak az Ön gyógyulásáért, én pedig elmegyek...« Ő mosolygott. Én pedig boldogan megyek haza. Éppen erre a találkozásra vágytam... Nagyon-nagyon.”

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír