Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A mai liturgia evangéliumában (Jn 18,33–37) Jézust Poncius Pilátus előtt látjuk: átadták Jézust a római helytartónak, hogy halálra ítélje. Kettejük között – Jézus és Pilátus között – azonban rövid párbeszéd kezdődik. Pilátus kérdései és az Úr válaszai révén különösen két szó alakul át, kap új értelmet. Két szó: a király és a világ szó.
Pilátus először azt kérdezi Jézustól: „Te vagy-e a zsidók királya?” (Jn 18,33). A birodalom tisztviselőjeként gondolkodva meg akarja érteni, hogy az előtte álló ember fenyegetést jelent-e. Számára egy király olyan hatalmasság, aki összes alattvalója felett uralkodik. Ez fenyegetést jelentene számára, nemde? Jézus azt állítja magáról, hogy király, igen, de egészen más módon! Jézus király, amennyiben tanú: ő az, aki az igazságot mondja (vö. Jn 18,37).
Jézusnak, a megtestesült Igének a királyi hatalma az ő igaz szavában, az ő hatékony szavában rejlik, mely átalakítja a világot.
Világ: ez a második mozzanat. Poncius Pilátus „világa” az a világ, ahol az erősek győzedelmeskednek a gyengék felett, a gazdagok a szegények felett, az erőszakosak a szelídek felett, vagyis az a világ, amelyet sajnos jól ismerünk. Jézus király, de az ő országa nem abból a világból, de nem is ebből a világból való (Jn 18,36). Jézus világa ugyanis az új világ, az örök világ, amelyet Isten mindenki számára készít azzal, hogy életét adja üdvösségünkért. Ez a mennyek országa, melyet Krisztus a kegyelem és az igazság kiárasztásával a földre hoz (vö. Jn 1,17). A világ, amelynek Jézus a királya, az isteni szeretet erejével váltja meg a gonosz által tönkretett teremtést. Jézus megmenti a teremtett világot, mert Jézus felszabadít, Jézus megbocsát, Jézus békét ad és igazságot szolgáltat. „De vajon igaz ez, atyám?” – „Igen.” Milyen a lelked? Van benne valami teher? Valami régi bűn? Jézus mindig megbocsát.
Jézus nem fárad bele a megbocsátásba. Ez Jézus királysága. Ha van valami rossz benned, kérj bocsánatot! Ő mindig megbocsát!
Testvéreim, Jézus nagyon közelről beszél Pilátushoz, de ő távol marad tőle, mert egy másik világban él. Pilátus nem nyílik meg az igazságra, pedig az ott van előtte. Keresztre feszítteti Jézust, és elrendeli, hogy írják a keresztre: „a zsidók királya” (Jn 19,19), de anélkül, hogy megértené e szavak jelentését. Pedig Krisztus eljött a világba, ebbe a világba: aki az igazságból való, meghallja az ő szavát (vö. Jn 18,37). Ez a világmindenség királyának hangja, aki megment bennünket.
Testvéreim, ha hallgatjuk az Urat, az fényt hoz a szívünkbe és az életünkbe. Próbáljuk meg tehát megkérdezni magunktól, mindenki a szíve mélyén kérdezze meg magától: mondhatom-e, hogy Jézus a „királyom”? – Vagy más „királyok” vannak a szívemben? – Milyen értelemben lehet a királyom? Az ő igéje-e az útmutatóm, a bizonyosságom? Látom-e benne Isten irgalmas arcát, aki mindig megbocsát, aki vár bennünket, hogy megbocsásson nekünk?
Kérjük együtt Máriát, az Úr szolgálóleányát, miközben reménykedve várjuk Isten országát!
[Közösen elimádkozzák az Úrangyala Mária-imát.]
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Ez a két koreai fiatal vette át ma az ifjúsági világtalálkozó keresztjét. A következő ifjúsági világtalálkozó Szöulban lesz, Koreába viszik a keresztet, hogy vele készüljenek a találkozóra. Tapsoljuk meg a koreaiakat! Tapsoljuk meg a portugál fiatalokat is, akik átadták a keresztet!
Tegnap Barcelonában boldoggá avatták Cayetano Clausellas Ballvé áldozópapot és Antonio Tort Reixachs világi hívőt, akiket a hittel szembeni gyűlöletből öltek meg 1936-ban Spanyolországban. Adjunk hálát Istennek Krisztus és az evangélium eme példamutató tanúinak nagy ajándékáért! Tapsoljuk meg az új boldogokat!
Ma tartjuk – a részegyházakban – a 39. ifjúsági világnapot, melynek témája: Akik az Úrban bíznak, fáradság nélkül járnak (vö. Iz 40,31).
Időnként a fiatalok is elfáradnak, ha nem bíznak az Úrban.
Üdvözlöm a Portugáliából és a Dél-Koreából érkezett küldöttséget, akik átadták a „stafétát” a 2027-es szöuli ifjúsági világtalálkozó felé vezető úton. Tapsoljuk meg a két küldöttséget!
Amint már bejelentettem, jövő év április 27-én, a tizenévesek jubileumának keretében szentté avatom Boldog Carlo Acutist. Továbbá, miután a Szenttéavatási Dikasztérium tájékoztatott arról, hogy Boldog Pier Giorgio Frassati szenttéavatási ügyének tanulmányozása pozitív eredménnyel a végéhez közeledik, a bíborosok véleményének kikérése után jövő év augusztus 3-án, az ifjúság jubileumának keretében tervezem szentté avatni. Tapsoljuk meg a következő új szenteket!
Mianmar holnap tartja nemzeti ünnepét, az első diáktüntetés emlékére, amely elindította az országot a függetlenség felé, egy békés és demokratikus időszak reményében, amely még mindig nehezen valósul meg. Szeretném kifejezni együttérzésemet Mianmar egész lakosságának, különösen a folyamatos harcoktól szenvedőknek, a leginkább kiszolgáltatottaknak: a gyermekeknek, az időseknek, a betegeknek és a menekülteknek, köztük is a rohingyáknak. Sürgető felhívással fordulok az összes érintett félhez, hogy tegyék le a fegyvert, és kezdjenek őszinte és inkluzív párbeszédet, mely biztosítani képes a tartós békét.
Szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok! Külön is üdvözlöm a Máltáról, Izraelből, Szlovéniából és Spanyolországból, valamint a mostar–duvnói és a trebinje–mrkani egyházmegyékből, valamint a Fossanova apátságának területéről érkezett hívek csoportjait.
Továbbra is imádkozzunk a meggyötört Ukrajnáért, mely sokat szenved, imádkozzunk Palesztináért, Izraelért, Libanonért, Szudánért! Kérjük a békét!
Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria