Ferenc pápa vasárnap délben: Isten nem fukar! Amikor ad, sokat ad, túláradó bőséggel ad!

Ferenc pápa – 2025. január 19., vasárnap | 17:35

Január 19-én a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el a szokásos Úrangyala Mária-imát a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal. A napi evangéliumról elmélkedve arra biztatott, hogy ne essünk kétségbe, amikor hiány tapasztalunk önmagunkban vagy az életünkben, mert az Úr túláradó bőséggel ajándékoz meg bennünket.

Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!

A mai liturgia evangéliuma (Jn2,1–11) Jézus első jeléről szól, arról, amikor a vizet borrá változtatja a galileai Kánában tartott lakodalmon. Ez a történet Jézus egész küldetését elővételezi és összefoglalja: a Messiás eljövetelének napján – így mondták a próféták – az Úr „lakomát rendez, ahol lesz finom bor” (Iz 25,6), és „újbor fakad a hegyekből” (Ám 9,13); Jézus a Vőlegény, aki az „újbort” elhozza.

Ebben az evangéliumban két dolgot találunk: a hiányt és a túláradó bőséget. Borhiány van, és Mária azt mondja a Fiának: „Nincs boruk” (Jn2,3); Jézus közbelép, és hat nagy amforát töltet meg, a végén pedig a bor olyan bőséges és finom, hogy a násznagy megkérdezi a vőlegényt, miért tartogatta azt mindvégig (Jn2,10). A mi jelünk tehát mindig a hiány, de „Isten jele a túláradó bőség” mindig, és a kánai túláradó bőség az ő jele (vö. XVI. Benedek: A názáreti Jézus, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2008, 214). Hogyan válaszol Isten az ember hiányára? Túláradó bőséggel (vö. Róm 5,20). Isten nem fukar! Amikor ad, sokat ad! Nem keveset ad, hanem sokat ad. A mi hiányunkra az Úr az túláradó bőségével válaszol.

Életünk lakomáján – mondhatni – néha azt tapasztaljuk, hogy fogytán van a bor: hiányzik az erőnk és még sok más. Ez akkor történik, amikor a nyomasztó gondok, a ránk törő félelmek vagy a gonosz bomlasztó erői elveszik az életkedvünket, amikor megfosztanak az öröm mámorától és a remény ízétől. Figyeljünk oda: e hiány láttán, amikor az Úr ad, túláradó bőséget ad. Ellentmondásnak tűnik:

minél nagyobb bennünk a hiány, annál nagyobb az Úr részéről a túláradó bőség. Mert az Úr velünk akar ünnepelni, végnélküli ünnepléssel.

Imádkozzunk hát Szűz Máriához! Ő, „az újbor asszonya” (vö. Antonio Bello: Korunk asszonya, Mária, Szent István Társulat, Budapest, 2004), járjon közben értünk, és segítsen, hogy ebben a jubileumi évben újra felfedezzük a Jézussal való találkozás örömét!

 

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Az elmúlt napokban bejelentették, hogy ma életbe lép a gázai tűzszünet. Szeretnék köszönetet mondani az összes közvetítőnek. Nagyszerű munka a közvetítés a béke megteremtése érdekében. Köszönöm a közvetítőknek! És köszönetet mondok minden érintett félnek is ebben a fontos eredményben. Kívánom, hogy a felek azonnal tiszteletben tartsák a megállapodásban foglaltakat, és hogy a túszok végre hazatérhessenek, és újra találkozhassanak szeretteikkel. Sokat imádkozom értük és családjaikért. Azt is remélem, hogy a humanitárius segélyek még gyorsabban és még nagyobb mennyiségben jutnak el a gázai lakosokhoz, akiknek nagy szükségük van rájuk.

Mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak a remény egyértelmű jeleire van szükségük: kívánom, hogy a nemzetközi közösség segítségével a két fél politikai vezetői eljussanak a két állam számára megfelelő megoldáshoz.

Kívánom, hogy mindenki azt mondja: igen a párbeszédre, igen a megbékélésre, igen a békére. És imádkozzunk ezért: a párbeszédért, a megbékélésért és a békéért!

Néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy egy csoportnyi foglyot kiengedtek a kubai börtönökből. Ez nagy reményt keltő gesztus, mely megvalósítja ennek a jubileumi évnek az egyik szándékát. Kívánom, hogy a következő hónapokban a világ sok táján legyenek ilyen jellegű kezdeményezések, melyek bátorítják az egyének és a népek útját.

Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak, zarándokok! Köszöntöm  a Szeplőtlen Szűzanya-plébániához tartozó fiatalokat, Szent Ágoston nővéreit Lengyelországból, a guatemalai hívek csoportját, mely a Señor de Esquipulas képével érkezett, a cuencai „Pedro Mercedes” iskolának és a spanyolországi Parla „II. János Pál” iskolájának, valamint az angliai Wargrave-ben lévő Piggott Iskolának a diákjait. Köszöntöm az Operazione Mato Grosso mozgalom fiataljait és misszionáriusait; a páduai La Guizza lelkipásztori egység híveit, Malgrate, Civate és Lecco Alta, valamint Locorotondo híveit; valamint az estei „Amici speciali” [Különleges barátok] csoportját.

Ezekben a napokban, amikor a keresztények egységéért imádkozunk, ne szűnjünk meg kérni Istentől az Úr összes tanítványai közötti teljes közösség drága ajándékát!

És állandóan imádkozzunk a meggyötört Ukrajnáért, Palesztináért, Izraelért, Mianmarért és a háborútól szenvedő összes népért!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria