Ferenc pápa videoüzenete a Buenos Aires-i teológiai kongresszusra

A tanácskozást az Argentínai Katolikus Egyetem Teológia Fakultásának centenáriuma és a II. vatikáni zsinat 50. évfordulója alkalmából rendezték meg. A háromnapos konferenciára küldött felszólalásában a pápa kiemelte a kezdetek emlékezetének fontosságát ahhoz, hogy dinamikusan szembe tudjunk nézni a kihívásokkal a mindennapi életben, örömmel élve Krisztus szeretetében.

Emlékezet, tanulás és ima egymásba fonódnak az élet konkrét valóságával, Krisztus hirdetésével. Ezt a kihívást fogalmazta meg Ferenc pápa a Buenos Airesben összegyűlt számos teológus számára. A Szentatya szerint a teológus alapvetően népének gyermeke, aki találkozik az emberekkel, a történetekkel, ismeri a hagyományt; olyan ember, aki megtanulja értékelni, amit kapott mint Isten jelenlétének jelét. A teológus egy hívő, aki megtapasztalta Jézus Krisztust és felfedezte, hogy nélküle nem tud élni. A teológus próféta, mert elmélkedve a hagyományon, amelyet az egyháztól kapott, életben tartja a múlt tudatát és meghív a jövőbe, ahol Jézus legyőzi az önelégültséget és a remény hiányát. Központi szerep jut ebben számára az imának, amely a múlt és a jelen, illetve a jelen és a jövő közötti út és valóság.

Ferenc pápa kiemelte: fontos, hogy visszataláljunk Istennek az egyház életében tett útjának emlékezetéhez, hogy legyőzzük a megosztást és a kísértéseket. A Teológiai Fakultás centenáriumára és a II. vatikáni zsinat 50. évfordulójára utalva a pápa bemutatta a kapcsolatot a hagyomány és a jelen, a tanulás és a tanúságtétel között egy olyan katolicizmusban, amely felhasználja az időt, hogy igaz és hiteles legyen.

A Szentatya szerint nem létezhet egy elszigetelt helyi egyház, amely a valóság, valamint a Lélek cselekvésének egyedüli tulajdonosának és értelmezőjének tekinti magát. Ugyanígy nem létezhet egy egyetemes egyház, amely figyelmen kívül hagyja vagy megtagadja a helyi valóságot. Központi szerepe van az egyház hagyományának mint „élő folyamnak”, amely a kezdetekig megy vissza és a jövő felé indul, megöntözve különböző földeket és táplálva a világ számos földrajzi területét. Az egyház tovább folytatja az evangélium megtestesítését a Föld minden sarkán, mindig új módon.

Ilyen értelemben a teológus feladata a megkülönböztetés és az elmélkedés arról, mit jelent ma kereszténynek lenni. A mai keresztény Argentínában nem ugyanaz mint száz évvel ezelőtt és nem ugyanolyan, mint Indiában, Kanadában vagy Rómában. A kihívások felé fordítva tekintetét, amelyekkel Argentínának szembe kell néznie, a pápa szólt a multikulturalizmusról, a relativizmusról és a globalizációról, amelyek alkalmanként minimalizálják a személy méltóságát, csereáruvá téve azt. Ferenc papa hangsúlyozta az evangélium útját, amely továbbra is jelen van, hogy oltsa a nép szomját és amely lehetővé teszi, hogy eltávolodjunk a két nagy kísértéstől: az egyik, amelyik minden dolgot elítél, menedéket keresve a konzervativizmusban vagy a fundamentalizmusban; a másik pedig, amely megszentel minden újdonságot, mindent, amelynek új íze van, relativizálva a bölcsességet.

Ebben az összefüggésben a teológia tanulmányozása egy elsődleges fontosságú értéket nyer, de nem létezhet a lelkipásztorkodástól elszakított puszta doktrína felfogása – hangsúlyozta a Szentatya, és utalt az egyházatyákra, Iréneuszra, Ágostonra, Vazulra és Ambrusra, akik nagy teológusok voltak, mert nagy lelkipásztorok voltak. – Szükség van tehát a találkozásra a családokkal, a szegényekkel, a szenvedőkkel, a perifériákkal, amelyek a hit jobb megértésének útjai.

Az önmaga világában megszülető teológia szép javaslatnak tűnhet, de nem reális. Népünk kérdései, nyugtalansága, álmai, küzdelmei, aggodalmai hermeneutikai értékkel bírnak, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül – figyelmeztet Ferenc pápa a Buenos Aires-i Nemzetközi Teológiai Kongresszusra küldött videoüzenetében.

Forrás: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír