Ferenc pápának a PPKE-n elhangzott üzenetéről rendeztek konferenciát a katolikus egyetemen

Az első évforduló apropóján megrendezett konferencia nyitásaként Kuminetz Géza rektor beszédében elmondta, hogy a tavalyi esemény továbbgondolásaként az egyetem oktatói idéznek Ferenc pápa kiemelkedő fontosságú beszédéből, hiszen fontos a kortárs problémák mélységében való tanulmányozása. Az egyetem rektora kiemelte, hogy az eseményen részt vesz három olyan hallgató is, akik a Pázmány Alapítvány által meghirdetett esszéíró versenyen kitűnő eredményt értek el.

Török Csaba, a PPKE Hittudományi Karának (HTK) magántanára Hit, kultúra és a tudás két formája címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy nem lehetünk passzív vagy elidegenedett résztvevői a kultúrának.

Ezután Schlett András Korunk kultúrmorfológiája a Szentatya beszédének tükrében című előadása következett. A PPKE Jog- és Államtudományi Karának (JÁK) egyetemi docense felhívta a figyelmet arra, hogy a kor embere a gyorsaságra és a számszerűsítésre törekszik. Azonban még mindig van, ami nem számszerűsíthető, mint például az idill. Egyre inkább az eszközszerű bánásmód a jellemző, környezetünkkel és a közösségeinkkel. Megjelent a mechanizálódás mint az élet racionalitása. A modern ember legfőbb törekvése pedig a függetlenedés, a gyorsulás mégis egyre több függőséget alakít ki a társadalom életében.

A konferencia első részének zárásaként Gárdonyi Máté, a PPKE HTK Közép- és Újkori Egyháztörténelem Tanszékének vezetője A szociális kérdés argentin tapasztalatai és Ferenc pápa társadalmi tanítása című előadásában kiemelte, hogy egy-egy pápaválasztáskor a közvélemény érdeklődése mindig a megválasztott egyházfő és az őt meghatározó környezet felé irányul. Ferenc pápa esetében is így volt ez az argentin élet sajátosságaival és népideológiájával kapcsolatban.

A konferencia második részének középpontjában olyan témák álltak, mint a mesterséges intelligencia emberközpontú használatának kihívásai Cserey György, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának (ITK) dékánja, illetve a bionikai kutatásfejlesztés az emberek szolgálatában Iván Kristóf, a PPKE ITK egyetemi docense előadásában. A PPKE ITK dékánja kiemelte, fontos, hogy nem szabad a kor emberének démonizálnia a technológiát, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az könnyen eluralkodhat az életünkön.

El Beheiri Nadja, a PPKE JÁK Római Jogi Tanszékének vezetője Törekvés az igazságra címmel tartott előadást, míg Almási Zsolt, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (BTK) Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének vezetője (Invokációs) technológia, technokrata paradigma és az egyén címmel.

A konferencián részt vett Botos Máté, a PPKE BTK Politológia Tanszékének vezetője és Lázár Kovács Ákos, a PPKE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője is. Záró előadóként Vincze Krisztián, a PPKE HTK tanára tartott előadást, aki a katolikus egyetemek útkereséséről beszélt a negyedik ipari forradalom idején. A katolikus egyetemeknek katolikusnak kell maradnia, valamint sokkal inkább egyetemes látásmódú szakemberekre van szükség – hangzott el Vincze Krisztián beszédében. Hozzátette: az új szakismeretekkel új dimenziók is adódnak.

A konferencia zárásaként a Pázmány Alapítvány esszéíró pályázata nyerteseinek előadása következett, az előadók Dudás Márk (PPKE JÁK), Félix Bernát (PPKE BTK) és Paraszt László (PPKE HTK) voltak.

Ahogy pedig a Szentatya tavalyi beszédében is olvashatjuk: „Az egyetem, amint azt már a neve is jelzi, az a hely, ahol a gondolat születik, növekszik és érlelődik, nyitott és szimfonikus; nem egyhangú, nem zárt, hanem nyitott és szimfonikus. Ez az a »templom«, ahol a tudás arra hivatott, hogy kiszabaduljon a birtoklás és felhalmozás szűk korlátai közül, hogy kultúrává váljon, vagyis »művelése« legyen az embernek és az őt megalapozó viszonyoknak: a természetfelettivel, a társadalommal, a történelemmel, a teremtéssel.”

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír