Ma már kevesen osztják Thomas Carlyle, a 19. századi skót filozófus és történész nézetét, amely szerint az emberiség sorsát végső soron "a Nagy Emberek történelme" határozza meg, ám a demokratikus kor alakításában is változatlanul szerepe lehet a kivételes emberek befolyásának.
Az egykori Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost alig kilenc hónapja választották pápává, elsőként az Újvilágból. Az 1958-ban pápává választott XXIII. Jánoshoz hasonlóan, aki a történelmi II. Vatikáni Zsinatot - saját metaforájával élve - az egyház ablakának kinyitására és friss levegő beengedésére használta fel, Ferenc, az argentin pápa ismét szélesre tárta ezeket az ablakokat, pusztán személyiségének erejével - írta elemzésében a csütörtöki The Times.
A lap szerint Ferenc pápa nemcsak a személyes magatartás szintjén, hanem teológiai ügyként is példázza a törődést a szegényekkel és az alávetettekkel. Ebben a vonatkozásban minden jel arra vall, hogy az egyházfő a világszínpad életfontosságú szereplőjévé alakítja az egyházat - fogalmaz a The Times szerkesztőségi méltatása.
Az elmúlt hetekben az amerikai Time magazin és a Le Monde című francia napilap is Ferenc pápát választotta az év emberének.
MTI/Magyar Kurír