Ferences szerzetest szenteltek pappá Csíksomlyón

Szombaton fél tizenegykor kezdődött a papszentelés a csíksomlyói kegytemplomban, a pápai kisbazilikában.

A szentmise bevezetőjében Urbán Erik ferences provinciális köszöntötte az egybegyűlteket: ünnepel és boldog az Egyház, a gyulafehérvári főegyházmegye, az Erdélyi Ferences Rendtartomány, hiszen Fülöp testvért pappá szentelik. Mindazok, akik összegyűltek, illetve az online közvetítés által kapcsolódtak be a papszentelésbe, biztosítják és támogatják Fülöp testvért imáikkal azért, hogy boldog és hűséges legyen hivatásában, amellyel a Jóisten megajándékozta.

„Ne csak jó pap legyél, hanem szent pap is legyél!” – kívánta a ferences elöljáró, majd Kerekes László segédpüspök is köszöntötte Fülöp testvért és az egybegyűlteket.

Az evangélium felolvasása után a ferencesek elöljárója ismertette a jelöltet, és áldozópappá szentelését kérte a főpásztortól az Anyaszentegyház nevében. A püspök kérdésére, miszerint méltónak találja-e a jelöltet az áldozópapi szolgálatra, a ferences provinciális azt válaszolta, hogy a keresztény nép megkérdezése és az illetékesek véleménye alapján méltónak találja a ferences diakónust, hogy Isten és az ő szent népe szolgálatára áldozópappá szentelje őt.

A jelölt bemutatása után Kerekes László prédikációjában a papság lényegét Szent II. János Pál pápa 2004 nagycsütörtökére, a papoknak írt levelével foglalta össze: „A pápa a következőket írta a papoknak: »Arcotokról olvassák le a misztérium tükröződését!« és »Szívetekben veszik észre egy nagyobb szeretet meghívását.« Adjuk tovább őt, beszéljünk róla, hogy felismerjék bennünk, nem magunkat hirdetjük, nem azt, amit a világunk elvár.

Ne úgy éljük meg papi életünket, ahogy a közösség elvárja, hanem igyekezzünk arra, hogy leolvashassák rólunk a misztérium tükröződését, szívünkben pedig vegyék észre a nagyobb szeretetnek a meghívását

– mondta a segédpüspök. – Hogyan lehetséges ez?

A szentelés alkalmával a szentelő püspök egy kérdést tesz fel a szentelendőnek, és a kérdések között szerepel: akar-e szorosabban kapcsolódni a mi főpapunkhoz, Jézus Krisztushoz. Úgy lehetséges visszatükrözni magát Istent, a misztériumot; úgy lehet, hogy újra és újra észre vegyék mások a szívünkben a nagyobb szeretetnek a meghívását,

hogyha nap mint nap arra törekszünk, hogy szorosabban kapcsolódjunk a mi főpapunkhoz, Jézus Krisztushoz”

– mutatott rá a segédpüspök. Végül azt kívánta a szentelendőnek, hogy papi élete minden napján egyre szorosabban tudjon kapcsolódni Jézus Krisztushoz.

A prédikáció után a jelölt kifejezte kérését, hogy a püspök szentelje fel őt a papi szolgálatra, majd ígéretet tett, hogy vállalja a papi szolgálattal járó feladatokat és kötelességeket. Ezután a szentelő püspök elé járulva engedelmességet fogadott neki és a mindenkori főpásztornak.

Az ígéretek kinyilvánítása után a Mindenszentek litániája imádkozása közben a jelölt a teljes önátadás jeleként arccal a földre borult, így kifejezve azt, hogy életét Isten kezébe helyezve vállalja a szolgálatot. A litánia után a segédpüspök elé járult, aki a kezét a felszentelendő fejére tette és csendben imádkozott, majd pappá szentelte. Végül a jelenlevő papság is a felszentelthez járult, és kezüket annak fejére téve kérték Isten áldását.

Az ünnepélyes beöltöztetés után az újonnan felszentelt átvette a szolgálatának liturgikus eszközeit. A békeköszöntések után Fülöp testvér már papként szolgált a szentmisén.

Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa a szentmise után azt mondta, ünnep számukra, amikor egy rendi testvérük a papság szentségében részesül. „Külön ajándék, hogy amit a Jóistentől elfogadott a jelölt, azt most ki is nyilvánítottuk, és az ünnepi szentmisében egy külön szentség kegyelmében részesült, ami segíti majd őt a papi hivatásnak a megélésében, amelyet nemcsak önmagáért fog végezni, hanem a rábízottakért és az egész anyaszentegyház javára” – tette hozzá a ferences elöljáró.

Fülöp testvér ugyancsak a szentmise után azt mondta: lassan ismerte fel hivatását, amely már a születésétől fogva benne rejlett. „Ami táptalajt biztosított a hivatásom felismerésére az egyrészt a család, a szüleim és nagyszüleim imádságos lelkülete. Aztán felnőve olyan csoportba kerülve, akiknek fontos volt a hit, majd a ferencesek, úgyhogy lassan-lassan bontakozott ki a hivatásom, de örülök neki. Nagyon sokszor szegezik nekem azt a kérdést, hogy miért ferences, és továbbra sincs válaszom így lassan kilenc év után, hogy miért. Valahogy úgy érzem, hogy ez az a lelkiség, ami közel áll hozzám, ami az én egyéniségemhez talál, és itt inkább az egyszerűséget és a közvetlenséget emelném ki. Szent Ferenc lelkületével megtapasztalva a Jóistennek a nagy szeretetét az ember tényleg leegyszerűsödik, és kinyílik a világ – ahogy Szent Ferenc előtt is kinyílt –, de nemcsak az emberek felé, hanem a természet felé is” – mutatott rá az immár újmisés Csáki Fülöp testvér.

A papszentelést a kegyhely YouTube-csatornája élőben közvetítette.

Forrás: Romkat.ro

Szöveg: Bíró István

Fotó: Erdélyi Ferences Rendtartomány

Magyar Kurír