Feszületet állítottak a békéért és a cigány holokauszt emlékére Eleken

Az eleki keresztet az önkormányzat, a cigány nemzetiségi önkormányzat, a Kereszténydemokrata Néppárt városi és megyei szervezete, valamint a helyi Sarlós Boldogasszony-plébánia támogatásával állították a mintegy négyezer lakosú Eleken.

Latorcai Csaba a keresztmegáldáson elmondta: a kereszt hitvallás, kiállás a hitért, a meggyőződésért, igen az életre, tanúságtétel Jézus Krisztus és a kereszténység mellett. Hangsúlyozta, miközben a magyarok megőrzik ezt az örökséget, Nyugat-Európában éppen eltávolítják a kereszteket.

Az államtitkár elmondta, az eleki kereszt emlékeztet a 20. század sötét korszakára is. „Mondjuk ki, soha többé holokauszt” – húzta alá.

Szelezsán György polgármester szavai szerint „a kereszt a magyarság és a település megmaradásának jelképe, a jövő záloga” lesz.

Drágos József, az eleki cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke felidézte, hogy gyermekkorában az újonnan állított kereszt melletti épület másik oldalán volt egy állatfelhajtó és egy kereszt, de az utóbbit 1959–60-ban eltávolították. A mai „történelmi napig” kellett várni arra, hogy visszaállítsák – fogalmazott. Elmondta, hogy a keresztet Kövesi Csaba, az Áldott Kereszt Egyesület elnöke adományozta a városnak.

Szebellédi Zoltán, a Kereszténydemokrata Néppárt Békés megyei szervezetének elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: amikor keresztek felújítására vagy állítására áldozunk, „lelki útjelzőket állítunk”.

A keresztet a római katolikus, a román ortodox és az evangélikus felekezet lelkipásztora is megáldotta.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír