Filoni bíboros Jeruzsálemben: Nyíljanak meg a sírok, amelyekbe az emberiség eltemette lelkiismeretét

„Ezt a napot augusztus közepén az Egyházban az ősi történelmi-liturgikus hagyomány szerint Mária, az Úr Jézus Anyja húsvéti misztériumának tiszteletére szentelik. Ezt az ünnepet Szűz Mária tranzitusaként, vagy Mária elszenderüléseként, közismertebb nevén mennybevételeként is ismerik” – kezdte a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagymestere, Fernando Filoni bíboros augusztus 15-én a jeruzsálemi Mária elszenderülése bencés bazilikában elmondott szentbeszédét.

A szent hely apátjának, Nikodemus Schnabel bencés atyának a meghívására érkezett a Szentföldre, hogy vezesse az ünnepi szertartást. Filoni bíboros magával vitte – ebben a világ számára összetett és tragikus időszakban – a Szent Sír Lovagrend 30 ezer lovagjának és dámájának békeszándékait, valamint egy felajánló imát XIV. Leó péteri szolgálatának kezdetére, akinek a bíboros elindulása előtt levelet írt, és akinek a szándékaira szentmisét celebrált a Szent Sír-bazilika Szent Sírkamrájában (edikulájában).

Mit jelent számunkra Mária mennybevétele?

1950-ben XII. Piusz pápa kihirdette Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint dicsőséges tranzitusa során a Szűzanya teste „nem szenvedett romlást”, és testtel-lélekkel együtt felvétetett a mennybe. „Hihetjük tehát – jelentette ki a lovagrend nagymestere –, hogy Mária húsvétja az Úr Jézus húsvétját követi.”

Ezután egy kérdést tett fel a jelenlévőknek, akik határozottan kevesebben voltak, mint általában szoktak lenni Jeruzsálemben, ahol most nincsenek zarándokok: „Mit ad hozzá Mária mennybevétele az utunkhoz, az életünkhöz? Milyen értelemben érint minket? Ez egyszerűen csak hittétel, vagy valami mást is jelent? – kérdezte Filoni bíboros. – Válaszul szeretnék visszatérni XVI. Benedek pápa egy gondolatára, aki egy augusztus 15-i ünnepi prédikációjában a Nagyboldogasszony hármas dimenziójáról beszélt: Márián keresztül látjuk, hogy Isten helyet ad magában az emberiség számára; Isten nem zárkózik el önmagába, nem közömbös az emberiséggel szemben; Mária mint szent frigyszekrény elhozza Isten jelenlétét az emberiség számára; és az emberiségben lehet hely Isten számára.”

Schnabel apát: A testnek és a léleknek elpusztíthatatlan jövője van Istennel

Nikodemus Schnabel apát, aki egyben a Szent Sír Lovagrend klerikus lovagja is, nemcsak Filoni bíborost látta vendégül, hanem egy kis csoport fiatalt is, akik a szerzetesi élet felfedezése és a megkülönböztetés időszakát élik. Ez a kicsi, de jelentős csoport fontos jelenlét egy szenvedéssel sújtott földön, amely várja a zarándokok visszatérését, akik – különösen a szent helyeken és a zarándoklatok szolgálatában álló helyi keresztények számára – nagyon szükséges támaszt jelentenek a hitben, valamint gyakorlati és gazdasági életükben.

„A szenvedés jelenlegi óceánjában – mondta a bencés apát – védőszentünk ünnepe olyan, mint egy nyári húsvét, amely reményt ad egy olyan időszakban, amikor az emberek testben és lélekben gyötrődnek.

Azt ünnepeljük, hogy testünknek és lelkünknek elpusztíthatatlan jövője van Istennel. Amit Isten Máriáért tett, az mindannyiunk számára a remény ígérete.”

Filoni bíboros: Gördüljenek el a kövek, mint Krisztus húsvétjának napján

Filoni bíboros ezekben a napokban meglátogatta Jeruzsálem latin pátriárkáját és a Szent Sír Lovagrend nagyperjelét, Pierbattista Pizzaballa bíborost, és rövid magánzarándoklatot is végzett, hogy imádkozzon Betlehem, Názáret és a Galileai-tó szent helyein.

Homíliája végén hangsúlyozta: „Nagyon szomorú napokat élünk a Szentföldön a gyűlölet és a harag miatt, amely elvakítja azok elméjét és szívét, akiket politikai, társadalmi és vallási kezdeményezéseikben ezek az érzések mozgatnak. E gyűlölet és harag miatt ölnek, pusztítanak és semmisítenek meg embereket példátlan erőszakos cselekményekkel. […] Mária, e Szentföld kiválasztott leánya nyissa meg a népekért felelősök szívét és elméjét, és járjon közben Fiánál – aki, mint a galileai Kánában, nem tagadja meg szerető közbenjárását a rászoruló világ szükségleteiért –, hogy a kövek, amelyek elzárják a sírokat, amelyekbe az emberiség látszólag eltemette lelkiismeretét, elgördüljenek, mint Krisztus húsvétjának napján, Mária húsvétjának előzményeként.”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír