Fogyatékkal élők napját rendezték meg Móron

Készülve, örömmel mentünk és léptünk mi is színpadra. Minden évben ér minket kellemes meglepetés, ami a fellépéseket és a meghívott vendégeket illeti. Pontosan tudjuk, mennyi munka, türelem és szeretet kell ahhoz, hogy létre tudjon jönni egy-egy mások előtt előadott produktum. Éppen ezért nagy tisztelettel adózunk, amikor egy ilyen alkalomnak a részei és részesei lehetünk.

A szervezők és a program támogatói nem fukarkodnak, ha arról van szó, hogy finomat és jót egyenek, igyanak a résztvevők. 

Sok színes program várt kicsire, nagyra egyaránt. Idén sem maradtak el a különböző foglalkoztató állomások, amelyeken, ha ügyes volt az illető – és miért ne lett volna ügyes –, akkor pecsétet kaphatott az előre regisztrált kis füzetébe.

Aki minimum hét állomáson teljesített, és pecsét került a füzetébe, az a közelben lévő cukrászdában fagyit vagy süteményt választhatott.

Olyan jó lenne, ha egyre többen látogatnának el olyan emberek is ezekre a rendezvényekre, akik családjuk vagy munkájuk folytán nem érintettek a sérült emberek mindennapjait tekintve. Hiszen pontosan ezért van ez a küzdelem és munka, hogy egyszer majd minden ember természetesnek vegye azt, hogy ugyan nem vagyunk egyformák, hogy küzdünk kisebb-nagyobb nehézségekkel, de a föld ugyanúgy forog mindenkivel, a nap is mindenkinek szórja meleg sugarát, és a szél is mindenkihez odafújja a tavasz csodás illatát.

A program keretében ünnepelte 35. születésnapját a Bice-Bóca Egyesület. A szervezet vezetője, Tényi Sándorné Helga tudja igazán, hogy ez az út, amelyet eddig sok-sok önkéntes segítőjével együtt bejárt, mennyi lemondással, fáradtsággal járhatott. Nem önmagát valósítja meg, hanem másokért él és dolgozik.

Forrás és fotó: Katolikus Karitász

Magyar Kurír