Fogyatékosotthonból olimpiai dobogóra jutott az ivánci Gondviselés Háza egyik lakója

Györkös Annabella egy gércei családba született (Vas megye), kisgyermekkora nehéz körülmények között telt, és jelentős fejlődésbeli lemaradással is küzdött. Az értelmi sérült kislány két és fél éves korában nevelőszülőkhöz került. Sokáig nem kapott a képességeinek megfelelő oktatást, fejlesztést. Huszonegy évesen lett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ivánci fogyatékosotthonának lakója, ahol kiderült: figyelmes támogatással a vártnál jóval magasabb szintű tevékenységre képes. A máltai intézményben például alig másfél év alatt megtanult ipari géppel varrni; díszpárnákat, takarókat, zsákokat készít. És nem mellesleg: válogatott kosaras lett belőle. Méghozzá speciális olimpiai bronzérmes kosaras!

Az ivánci Gondviselés Háza Fogyatékosok és Idősek Otthona a Máltai Szeretetszolgálat s egyúttal az ország egyik legnagyobb fogyatékosotthona. Noha csaknem ötszáz emberről gondoskodnak, a munkatársak törekednek arra, hogy a lakók mindennapjait  az egyéni képességeikhez és szükségleteikhez igazítsák. Ezt szolgálja például a rehabilitációs foglalkoztatás, amely során a lakók többféle munkát kitanulhatnak, illetve a változatos sportolási lehetőség is. Az intézményben működő Mocorgó Sportegyesület legsikeresebb szakága a kosárlabda: az ivánci kosarasok az értelmi fogyatékos sportolók – speciális vagy egyesített, tehát épekkel közösen folytatott – versenyeinek rendszeres résztvevői, többen közülük speciális olimpikonok.

​A Máltai Szeretetszolgálat 2021 júliusában vette át fenntartóként az ivánci otthont, s Györkös Annabella volt az első lakó, akit már a Gondviselés Házába vettek fel. A lány rögtön csatlakozott a kosárcsapathoz, pedig korábban sosem sportolt. Ehhez képest már az év őszén felfigyelt rá a magyar női egyesített válogatott kapitánya, aki meg is hívta őt a berlini speciális olimpiára készülő keretbe. Innentől nem volt megállás. 2023 nyarán Györkös Annabella hetvenhat sportolótársával együtt a Sándor-palotában tett esküt, majd – életében először külföldre – Berlinbe indult a XVI. Speciális Olimpiai Nyári Világjátékokra.

Fotó: Magyar Speciális Olimpia Szövetség

Annabella a berlini Speciális Olimpiai Nyári Világjátékokon az egyesített női kosárcsapat tíz mérkőzéséből kilencen pályára lépett. Újoncként kiváló védekezéssel és négy dobott ponttal segítette hozzá a válogatottat a fantasztikus eredményhez: a speciális olimpiai bronzéremhez.

A lány hazatérve megindítóan mesélt az élményeiről: „Mindent megtettem, amit tudtam, a csapatért. Rengetegen szurkoltak, azt kiabálták: »Hajrá, magyarok!« Megnéztük a várost, láttuk a berlini falat, de a legjobb a csapat volt. Amikor nem ment a játék, ők vigasztaltak. A sportot biztosan folytatom, és ha lesz még lehetőségem olimpiára menni, menni fogok.”

Az ágya fölött lógó bronzmedál Annabellát arra emlékezteti, milyen sokan szeretik, becsülik és büszkék rá. Az ivánci otthon vezetője, Varga Annamária szerint a sport minden fogyatékossággal élő ember számára kivételes lehetőség, mert e területen ők az épekhez hasonló módon bontakoztathatják ki tehetségüket és juthatnak elismeréshez.

Abban, hogy minden lakó fejlődhet és sikerélményt szerezhet a képességei és kedvtelése szerinti tevékenységben, döntő szerepe van a Máltai Szeretetszolgálatnak. „Állami intézményként szinte csak az alapfeladatok teljesítésén volt a hangsúly. A szeretetszolgálattal viszont nem egyszerűen új fenntartót, de csapattársat nyertünk, aki a saját erősségekre építő programokat, az egyéni kezdeményezéseket, a lakók életének gazdagítását is ugyanúgy fontosnak tartja. Hogy egy játékos edzőtáborba mehessen, a csapat versenyekre utazhasson, aki akar, kerékpártúrázzon – támogató hozzáállással ezek már természetes részei a lakóink életének.”

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír