Fókuszban az egyházi múzeumok – Nyíregyházán rendezték meg az egyháztörténészek találkozóját

A kétnapos rendezvény az MTA–SZAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport kutatási eredményeinek összefoglalására, valamint a közelmúltban megjelent könyvek bemutatójára és könyvvásárra is lehetőséget adott.

Véghseő Tamás, a konferencia házigazdája és a szervezőbizottság tagja megnyitóbeszédében elmondta, hogy a tavalyi pécsi konferencián, bár még merész gondolatnak tűnt, meghívta a résztvevőket a főiskola nevében az akkor még csak készülőfélben lévő Görögkatolikus Múzeumba és Szent Atanáz Vendégházba.

A konferencia résztvevői már az új vendégházban kaphattak szállást, és a program része lett a néhány hete megnyílt Görögkatolikus Múzeum megtekintése, valamint műtárgy-adományozás is, melyet Tamás atya magánszemélyként tett, s mely által másokat is adományozásra szeretne ösztönözni.

A konferencia résztvevőit Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is köszöntötte. „A tárgyak mögött mindig van egy személy, egy élet, egy érzelem, egy időszak, amelyek mesélnek mindannyiunk számára” – mondta a főpásztor egy számára kedves herbáriumból idézve.

Ezzel szemléltette a nyíregyházi püspök annak a tevékenységnek a jellegét, melyet a kétnapos rendezvény alatt feltártak a meghívott előadók: sokéves kutató- és háttérmunka nyomán a múltnak, a múlt értékeinek, az Egyház történetének, kincseinek megjelenítése.

Varga Lajos váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója bevezető előadásában a Magyarországon ma megtekinthető huszonöt katolikus egyházi gyűjtemény struktúráját mutatta be a jelenlévőknek.

A másik bevezető előadást Terdik Szilveszter művészettörténész tartotta, A műtárgyak mint történeti források címmel. Mivel a görögkatolikus írott források a 18. század előtt elenyészőek, csak a korábbi időszak tárgyi emlékeire lehet támaszkodni, melyek közül most a legjelentősebbeket mutatta be.

Az ezt követő panelbeszélgetés egyúttal a 2018-tól működő MTA–SZAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport projektzáró programja volt.

Véghseő Tamás, Janka György, Dobos András, Terdik Szilveszter és Szabó Péter összesítették az elmúlt évek tudományos munkáját, melynek során három szempont szerint kutattak a program résztvevői: egyháztörténeti, egyházművészeti és egyházjogi szempontból vizsgálták a magyar görögkatolikusok identitáskeresését, önszerveződését és egyházszervezeti fejlődését a 18. második felétől 1972-ig terjedő időszakban.

A találkozó első napján két közelmúltban kiadott kötetet is bemutattak: Forgó András (PTE BTK Történettudományi Intézet) ismertette a Fazekas Csaba és Rada János által szerkesztett, a Miskolci Egyetem által kiadott, Az egyháztörténet-írás története Magyarországon címmel megjelent könyvet. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) a Petrás Éva és Schlachta Boglárka Lilla által szerkesztett, Slachta Margit a sajtó nyilvánosságában – Válogatott írások róla és tőle 1908–1949, valamint a Petrás Éva által szerkesztett A 20. századi magyar protestáns közéletiség arcképcsarnoka című kötetet mutatta be, melyek a Barankovics István Alapítvány gondozásában jelentek meg.

A rendezvény második napján három panelbeszélgetést tartottak, a következő témákban: a szerzetesi gyűjtemények; a 20. századi egyházüldözések tárgyi emlékei; a közép- és újkori egyházi gyűjtemények közönség elé tárása, megjelenítése.

Az előadók egy-egy prezentációval szemléltették, hogyan tudják munkájukkal bemutatni az egyháztörténelmet, az egyes korok egyházi kincseit, dokumentumait; hogyan rendezik a feltárt anyagokat kiállítássá. Volt, aki egy tárlatot emelt ki; volt, aki több mint húsz év kiállítási anyagáról hozott képes beszámolót. A múzeológusok, kiállítási kurátorok, egyházművészek, levéltárosok abból az aspektusból foglalták össze munkájuk egy szeletét, hogyan tették egy-egy kiállítással láthatóvá, érzékelhetővé, szerethetővé vagy épp befogadhatóvá a témát, nem rejtve véka alá a nehézségeket és felmerülő problémákat sem, sokszor akár öniróniával vagy humorral fűszerezve előadásukat.

A szerzetesi gyűjtemények közül Puskás Bernadett és Majhricsné Ujteleki Zsuzsanna a máriapócsi bazilitákkal, Dénesi Tamás a pannonhalmi bencésekkel, Koltai András a piaristákkal, Sarbak Gábor a pálosokkal kapcsolatos kiállításokról tartott előadást; panelbeszélgetésüket Forgó András moderálta.

A 20. századi egyházüldözés megjeleníthetőségével kapcsolatban Bors-Bulbuk Zsuzsanna és Soós Viktor Attila a zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpontot (Mindszentyneum), Dobeş Andrea a máramarosszigeti börtönmúzeumot (Memorialul Sighet) és Marosi István a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központot mutatta be. A beszélgetést Bánkuti Gábor és Gárdonyi Máté vezette.

A közép- és újkori egyházi gyűjteményekkel kapcsolatos szekcióban Balogh András (Pazirik Informatikai Kft.) arról számolt be, hogyan lehet középkori templomokat, kolostorokat rekonstruálni virtuálisan, az informatika, művészettörténet, régészet és a történettudomány segítségével. Az általa hozott VR-szemüvegekben az érdekődők körbenézhettek a 11. századi tihanyi altemplomban és a székesfehérvári koronázóbazilikában.

Nagy Veronika és Gaylhoffer-Kovács Gábor a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény munkatársaiként a rekonstrukció és a vizualizálás lehetőségeiről és nehézségeiről tartottak előadást a megújult sümegi püspöki palota frissen megnyitott kiállítása kapcsán. A panelbeszélgetés moderátora Varga Szabolcs volt.

A prezentációk utáni irányított beszélgetések lehetőséget adtak a megszólalásra az érdeklődők számára is, akik feltehették a hallottakkal kapcsolatos kérdéseiket, és elmondhatták észrevételeiket.

Az Egyháztörténészek IX. Országos Találkozójának két napján hetvenöt regisztrált szakember és érdeklődő vett részt valamilyen formában, akik nemcsak az előadásokon és panelbeszélgetéseken, hanem a kötetlenebb formájú programokon is folytathattak beszélgetéseket, hogy majd 2024-ben Pécsett találkozzanak újra, immár tizedik alkalommal.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye/Vándor Ilka, P. Tóth Nóra

Fotó: P. Tóth Nóra

Magyar Kurír