Fókuszban a generatív MI – Nemzetközi nyári egyetemet tartottak a Pázmányon

A program a felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését állította középpontba: miként alakítja át a mesterséges intelligencia, különösen a generatív MI az egyetemi tanulást, oktatást, kutatást és a hallgatói élet mindennapjait?

Interdiszciplinaritás az MI vizsgálatában

Az angol nyelvű programra BA-, MA- és PhD-hallgatók jelentkezhettek, tudományterülettől függetlenül, így az MI nem egyetlen ország, intézmény vagy tudományterület nézőpontjából került górcső alá, hanem különböző felsőoktatási kultúrák, tanulási tapasztalatok metszéspontjában. 

A kurzus középpontjában a passzív technológiahasználat helyett az aktív, tervezői szemlélet állt. A résztvevők azt vizsgálták,

miként lehet olyan MI-alapú megoldásokat elképzelni és kidolgozni, amelyek érdemben javítják a hallgatói életet, támogatják a tanulást, miközben etikai, pedagógiai és társadalmi szempontból is elfogadhatóak. 

A nyári egyetem két egymásra épülő részből állt. Az első, online előkészítő alkalmat május 6-án tartották, bevezetve a résztvevőket a kurzus céljaiba, tematikájába és munkamódszerébe. A hallgatók megismerték a program szerkezetét, a hét főbb állomását, a projektmunka logikáját, valamint azokat az elvárásokat, amelyek a későbbi helyszíni munka során irányt adtak számukra. A hallgatók feladatot is kaptak: a nyári találkozóig naplót (painpoint journalt) kellett vezetniük azokról a problémákról, amelyeket az egyetemi mindennapjaikban tapasztaltak és amelyekre egy generatív MI-alkalmazás esetleg megoldást nyújthat. 

A folytatásra Budapesten került sor július 6–12. között intenzív, személyes jelenlétre épülő formában. A hét során kilenc előadás és workshop alapozta meg, hogy a hallgatók nemzetközi csoportokban saját generatív MI-alkalmazásötleteket dolgozzanak ki.

A csoportmunka során nemcsak technológiai ötletek születtek, hanem viták is kialakultak arról,

mit jelent a felelős innováció, hogyan lehet egy alkalmazás valóban hasznos, és mikor válik egy digitális megoldás etikailag, esetleg jogilag problematikussá. 

Az előadásokat és workshopokat más és más országokból érkező, különböző tudományterületeket képviselő szakemberek tartották. A programban vállalkozók is részt vettek, akik a technológiai fejlesztés, az innováció és a gyakorlati megvalósítás oldaláról hoztak értékes szempontokat. Ez a kombináció különösen értékes párbeszédet eredményezett, és rávilágított, hogyan lehet a generatív MI-t kritikával kezelni, egyúttal alkalmazásként, szolgáltatásként elképzelni.

Kreativitás és kihívás

A hallgatók nem kész feladatokat kaptak, hanem maguknak kellett megfogalmazniuk egy kezelendő problémát, majd arra generatív MI-alapú megoldást tervezniük. Abból indultak ki, hogy milyen helyzetekkel szembesülhetnek az egyetemi hallgatók, és ezek vonatkozásában keresték a választ a következőkre: hogyan segítheti az MI a tanulásszervezést, a jegyzetelést, a kutatási folyamatot, az időgazdálkodást, a többnyelvű kommunikációt vagy éppen az egyetemi közösségekbe való beilleszkedést? Hol húzódik a határ támogatás és helyettesítés között? Miként lehet úgy MI-eszközöket tervezni, hogy azok ne gyengítsék, hanem erősítsék az önálló gondolkodást? 

Ezek a kérdések különösen időszerűek a felsőoktatásban. Az MI-eszközök gyors terjedése sok oktatót és intézményt készületlenül ért.

Egyesek elsősorban veszélyt, míg mások hatékonyságnövelő eszközt látnak a mesterséges intelligencia használatában.

A nyári egyetem e két szélsőség között keresett egy árnyaltabb álláspontot: nem idealizálva a technológiát, de nem is zárkózva el tőle.

A generatív MI már jelen van az élet majdnem minden területén, ezért a legfontosabb feladat nem a tiltás vagy lelkes alkalmazás, hanem a felelős értelmezés, a tudatos használat és a kritikai tervezés.

A röviden összefoglalható üzenet talán az, hogy

az MI használata nem csupán informatikai kérdés, hanem oktatási, kulturális, etikai és társadalmi ügy.

A felsőoktatásnak nem elég reagálnia a technológiai változásokra, hanem aktívan részt kell vennie azok alakításában is. Ehhez olyan hallgatókra, oktatókra, kutatókra és szakmai partnerekre van szükség, akik képesek egyszerre kritikusan és kreatívan gondolkodni. A program ezt a szemléletet képviselte. A kész válaszok helyett felelős kérdezésre, közös tervezésre és nemzetközi együttműködésre hívott – és hív most is. 

A kurzus leírása ITT található, részeletes programja pedig ITT. 

A PPKE BTK Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport tevékenységéről pedig IDE kattintva olvashatnak bővebben.

Forrás és fotó: PPKE BTK

Magyar Kurír