Fókuszban a zöld gazdaság és a fenntarthatóság – A Jezsuita Akadémia fóruma az átfogó ökológiáról

„A jelenlegi válság nem csak gazdasági, de etikai és értékválság is” – kezdte előadását Baritz Laura nővér, idézve Günter Paulit, aki könyvében a kék gazdaságról írt. Az erkölcs, az etikai vonatkozás nem csak hab az ökológiai gondolkodás tortáján, ez nyújtja az alapot, e nélkül nem beszélhetünk zöld gazdaságról sem. A gazdaság alapja az erkölcsös ember és a közjólét. Erről szólnak azok a pápai megnyilatkozások is, melyek a gazdasági kérdéseket érintik.

A fenntartható gazdaság célja a közjó, mely nem más, mint az emberi boldogság, az emberi kiteljesedés. De mi is a boldogság? A főáramú megközelítés szerint a hedonizmus és a fájdalmak elkerülése. Arisztotelész szerint viszont az ember céljának elérése során teljesedik ki, ez a megvalósítási folyamat a boldogság. Fontos szerepe van ebben a lelki életnek és az emberi kapcsolatoknak is. A kereszténység ehhez azt teszi hozzá, hogy az ember célja az Istennel való kapcsolat. Szondy Máté pszichológus meglátása, hogy „az aktív és értelemkereső élet erősebben kapcsolódik az élettel való elégedettséghez, mint a kellemes élet”.

Az anyagi javak csak egy pontig növelik a boldogságérzetet, a kapcsolati javak növekedése viszont egyenes arányban van a boldogsággal

– hangsúlyozta Baritz Laura nővér.

A kommunista ideológia a magántulajdont szitokszóként használta, igyekezett azt a minimálisra szorítani, Aquinói Szent Tamás szerint viszont a magántulajdonnak fontos szerepe van. A javak egyetemes rendeltetésének elve azt mondja ki, hogy a magántulajdon először elégítse ki az egyén személyes szükségleteit, ezt követően a család, majd a vállalkozás igényeit, és ha a tisztes tartalék felett képződik felesleg, az a közösséget illeti. Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdaság – emelte ki Baritz Sarolta nővér. Az objektivista önérdek felfogása szerint a valódi szükségleteimben a másik ember szükségleteinek is benne kell lennie. A kölcsönösség révén a gazdaságban megjelenik a nagylelkűség, az ingyenesség és az ajándékozás is. Firenzei Szent Antonin (1389–1459) mondta, hogy „a kereskedelem igazolása a kereskedő szándékán alapszik”.

Az értékek között már a klasszikus görög filozófia is hierarchikus viszonyt látott, Aquinói Szent Tamás szerint az anyagi javak a hasznos jó körébe tartoznak, ezek arra szolgálnak, hogy általuk létrejöjjön valami jó. Az erkölcsi jó áll a legmagasabb szinten, ezt kíséri a gyönyörködtető jó. A közjó követelményeihez hozzá tartozik a környezet védelme és a klíma megőrzése is.

A kék gazdaságfelfogás azt mondja ki, hogy a materiális javak csak eszközök, melyek az erkölcsi dimenzió létrejöttét segítik.

A haszonközpontú paradigma szerint a pénz a végső cél, míg az alternatív, erényetikai felfogásban a pénz csak eszköz, a „szolgák szolgája”. Szükséges, hogy a profitmaximalizálással szemben a döntéshozó felelőssége, az innováció és a tisztesség kerüljön előtérbe – fejezte be előadását Baritz Sarolta Laura OP, aki a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú továbbképzés egyik alapítója.

„A közgazdaságtan alapjait egy morálteológus, Adam Smith fektette le, aki később a kibontakozó angol ipari forradalom kiszolgálója lett. Az őt követő neoklasszikus közgazdák olyannyira eltávolodtak az embertől, az értékrendtől, hogy mindent formalizáltak, matematikai eszközökkel írva le a folyamatokat” – kezdte előadását Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának korábbi dékánja. Ha zöld gazdaságról beszélünk, azt látjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás, a környezetszennyezés visszafogása igazából pénz kérdése. Akinek van tőkéje, növekedni szeretne; napjainkban a korlátok nélküli fejlődés változatlanul a gazdasági gondolkodás középpontjában áll. A gazdaság zöldítése valójában kényszerűségből indult meg: a klímaváltozás miatt csökkentek a termésátlagok, bevezették a szén-dioxid-kvótaárakat, az erőforrások kimerülése pedig technológiai váltásra ösztönöz. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentés nincs ingyen, emiatt az autók, a ruházati és műszaki cikkek, de az élelmiszerek ára is emelkedett. Emellett az sem mellékes, hogy az új technológiákhoz ritka fémekre van szükség, ez a szempont pedig újabb gazdasági problémákat vet fel – hangsúlyozta Kocziszky György.

A nyugat-európai országokban az ötvenes években a racionális értékekre alapozott helyreállítás állt a középpontban. A hatvanas években a növekedés, az egzisztenciateremtés, az anyagi értékek, a hetvenes években az önmeghatározás, míg a kétezres évekre a posztmodern értékek kerekedtek felül, vagyis napjainkban az egyéni érdekek állnak a gazdaságot is érintő közfelfogás középpontjában.

A fenntartható piacgazdaság magában foglalja a társadalmi, a gazdasági, az intézményrendszeri és az erőforrásokra vonatkozó fenntarthatóság elemeit is, melyek összefüggenek egymással, ezért is fontos, hogy a fenntarthatóság kritériumait azonos értékrend mellett alakítsuk ki.

A fenntarthatóság szempontjait ugyanakkor a hitelezés folyamatában is figyelembe kell venni. A család és az oktatás területén is zöld irányba mutató szemléletváltásra van szükség – fejezte be előadását Kocziszky György.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor. Ennek résztvevője Baritz Sarolta Laura OP, Kocziszky György, Benedek József és Nevelős Gábor SJ volt. Kocziszky György úgy látja, azért sem lehetünk túlzottan optimisták, mert napjainkban tudatosan épülnek ki olyan erővonalak, melyek a könnyebb ellenállás felé irányítják a társadalmat. A világban fellelhető pénzmennyiségnek csak öt-hat százaléka kötődik a munkához, a teljesítményhez, a többi pénzteremtés. Fontos az is, hogy az oktatás révén mindenkit felelős magatartásra neveljünk, ne dőljünk be azoknak, akik könnyű pénzszerzési lehetőséget kínálnak. Kocziszky György azt is hangsúlyozta, hogy

óvakodni kell a virtuális zöldektől, akik figyelmen kívül hagyják a gazdasági szempontokat, akik valójában bort isznak és vizet prédikálnak.

Baritz Sarolta Laura OP úgy látja, hogy a haszonelvű gondolkodást akkor lehet visszaszorítani, ha sikerül a keresztény értékrendet az egész társadalom számára közvetíteni. Ebben nagy szerepe van a családnak. Nevelős Gábor jezsuita szerzetes szerint a Jézussal való bensőséges kapcsolat azt jelenti, hogy a keresztény ember eleve mélyebb alapról közelít a fenntarthatóság, az ökológia kérdései felé.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír