Az Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület után most ősszel már a cserehátiakon a sor, a Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Pere, Szikszó parókiáin és a hozzá tartozó filiákban élőkön, hogy folytassák a Miskolci egyházmegyéért felajánlott imádságot. Ebből az alkalomból a Csereháti Esperesi Kerület Szikszón találkozott.
Az imaalkalom az esti zsolozsma elimádkozásával, vecsernyével vette kezdetét.
Pacsai János kerületi esperes arra emlékeztetett, hogy a csereháti egyházközségekre apáik, nagyapáik idejében nagyon is jellemző volt az imádságos lelkület. Erre a lelkületre van újból szükség, ami valamikor természetes volt azon a területen. Szüleiktől tanultak imádkozni, velük együtt vettek részt vecsernyén, utrenyén, liturgián, tőlük látták azt, hogy bármilyen feladatuk is volt, a templomra mindig jutott idő. Nekik is ezt a mintát kell továbbadniuk gyermekeiknek. Így tudnak újabb lendületet adni Egyházuknak.
Orosz Atanáz püspök a nap szentje, Areopagita Dénes fölszentelt vértanú példáját állította a hallgatóság elé. Azt kérte a főpásztor, hogy ne keserítse el őket, ha valahol kevesebben lettek. Annak idején Athénban Szent Pálhoz csak ketten-hárman csatlakoztak, Areopagita Dénes, Damarisz asszony és névtelen társa – ám ők lettek a görög egyház alapítói Athénban.
Imádságunkat az Egyház imádságaként a Szentírás szavainak bizonyosságával kell végezni: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


