Fontos, hogy a fiatalok megvédjék a hitüket – Idén is lesz ifjúsági találkozó Tiszafüreden

– Mióta létezik a Tiszafit, és kinek vagy kiknek az ötlete nyomán jött létre ez a találkozó? 

– Az első rendezvény nyolc évvel ezelőtt, 2016-ban volt, de az és még a rá következő, 2017-es találkozó is kezdetleges volt, inkább csak baráti összejövetelnek nevezhetnénk.

A Tiszafit az Egri Főegyházmegye másik fontos eseményéből, az Egerszalóki Ifjúsági Találkozóból nőtte ki magát:

volt Szalókon egy kis csoport, amelynek a tagjai nagyon szoros kapcsolatban álltak egymással, és arra gondoltak, milyen jó lenne, ha összegyűlnének egy utótalálkozón. Ez történt 2016 nyarán. Ehhez a csoporthoz tartozott a bátyám, Gyöngy Ferenc is. Mivel ez a tiszafüredi találkozás nagyon jól sikerült, és a következő évben többen is jelezték, hogy szeretnének részt venni ezen az eseményen, így elhatározták: 2017 nyarán kibővítik a találkozót. Igazából ez volt a Tiszafithez köthető első olyan ifjúsági összejövetel, amikor már nem csak az Egri Főegyházmegyéből, hanem az ország más részeiből is érkeztek fiatalok.

– Hogyan viszonyult a kezdeményezéshez az Egri Főegyházmegye? 

– Természetes, hogy kezdetben meg kellett ismertetnünk magunkat egyházmegyeszerte, de amikor felismerték, hogy az egerszalóki találkozó mellett létrejött egy másik, ugyancsak fiatalok által szervezett esemény, teljes mellszélességgel mellénk álltak, és támogattak bennünket. Így van ez mind a mai napig. Ternyák Csaba érsek atya már szentmisét is mutatott be a Tiszafiten. A plébániám, a Tiszafüredi Római Katolikus Plébánia és Ferencz Károly plébános atya is mellettünk áll. Kezdetben még Baranyák Béla atya volt a plébánosunk, mindenben támogatott minket ő is. 

– Ön mióta szervezi a Tiszafitet? 

– A bátyámék 2020 nyarától vonták be a feladatokba a náluk fiatalabbakat, így engem is. 2021 nyarától Árvai Annával ketten vagyunk a fő szervezők. 

– Ön is Egerszalók révén került kapcsolatba a Tiszafittel?

– Nem nagyon jártam Egerszalókra, a Tiszafithez a bátyám révén kapcsolódtam, aki hamar felmérte: generációváltásra van szükség ahhoz, hogy ez a találkozó kibontakozhasson. Így aztán mi, néhány évvel fiatalabbak természetes úton átvettük a szervezést a nálunk néhány évvel idősebbektől.

– Mit jelentett ez a generációváltás? Mi volt kiemelten fontos a bátyjáéknak, és mi az Önök nemzedékének?

– A váltás kezdetén még csak a sportprogramokat bízták ránk, a vízilabdától kezdve a sorversenyeken át a testet megmozgató más feladatokig. 2021-től kezdve aztán átadták nekünk a lelki programok szervezését is, de a bátyámék még akkor is ott álltak mögöttünk. Rengeteget számított a segítségük, hiszen nem mindegy, hogyan szólítunk meg valakit, milyen levelet írunk a főegyházmegyének vagy az atyáknak. A bátyáméknak volt tapasztalatuk e téren is. Mi igyekeztünk mindent eltanulni tőlük, és ma már próbáljuk önállóan ellátni a feladatokat. 

– A Tiszafit a katolikus fiatalok találkozója. Hogyan tudják összehangolni a derűt, a vidámságot, a szórakozást a lelki elmélyüléssel, a csenddel? Milyen előadások, programok várhatók az idei rendezvényen? 

– Az egész szervezőcsapat alapvetően fontosnak tartja, hogy a lelki feltöltődés mellett a testi pihenésre is alkalmuk legyen a fiataloknak az öt nap alatt. Ott vagyunk a Tisza mellett, rengeteg a sportolási lehetőség, ami rendkívül vonzó a fiataloknak: fürdés, úszás, csónaktúra, evezés. Van egy vízi vár is a Tisza-parton, ez is nagyon népszerű a fiatalok körében. A környezet nyugtatólag hat az emberre, és ez nagyon lényeges a lelki életünk szempontjából, mert így kezdünk figyelni az igazán fontos dolgokra. Ha a fiatal szívében béke van és nyugalom, akkor sokkal jobban megmarad benne a lelki üzenet.

Minden évben egy fő motívumhoz kapcsolódnak az elhangzó előadások. Az idei év mottóját a 37. zsoltárból vettük: „Ajánld az utadat az Úrnak, remélj benne, és ő irányít majd”.

Sajnos nagyon sok fiatal nem tudja, mit kezdjen az életével, mivel foglalkozzon, merre haladjon tovább. Felmerülhet az a kérdés is, hogy milyen hivatást válasszon: egyházit vagy világit. Olyan témákat és előadókat igyekeztünk találni, akik segíteni tudnak ebben.

– Kik lesznek az előadók?

– A nyitó előadást Ferencz Károly atya fogja tartani. Ő mutatja be a nyitó szentmisét, a többi napi szentmisét pedig a káplánunkkal, Czókoly Sándorral felváltva fogják tartani. A záró előadáshoz még keressük a megfelelő személyt, személyeket. Lesz egy sportnapunk, amit teljes egészében a testi felüdülésre szánunk. A péntek hagyományosan böjti nap a Tiszafiten, az elmélyülés ideje szentségimádással, fáklyás keresztúttal. Ezen a napon Terdik János görögkatolikus atya lesz az előadó. Szombaton a Uspace ifjúsági közösség tagjai fognak előadásokat tartani aktuális kérdésekről, és katolikus, keresztény szemléletű vitaest is lesz. Rendkívül fontos a mai világban, hogy a katolikus fiatalok megvédjék a hitüket, a Uspace ezt szolgálja. Sajnos az életünk során előfordulhat, hogy belénk kötnek a vallásunk miatt. Ilyenkor

ki kell állnunk a hitünk mellett, és tanúságot kell tennünk róla, mégpedig a lehető legalázatosabban, és még véletlenül sem képmutatásból. Meg kell mutatnunk, hogy fiatal keresztény katolikusként is lehet az ember boldog és életvidám.

– Milyen aktuális témák kerülnek majd szóba a Uspace előadásain?

– A hivatással kapcsolatos előadások fognak elhangozni. Két évvel ezelőtt ez volt a mottónk: „Ne féljetek! Még mindig nincsen bennetek hit?” Akkor tört ki az orosz–ukrán háború, mindenképpen beszélni kellett róla. Amikor a félelem eluralkodik az emberen, a hit a reményforrás. A mostani rendezvény alapgondolata, hogy bízzuk magunkat a Jóistenre, például a hivatásválasztásban is. Gondoljuk át alaposan, mivel szeretnénk foglalkozni az életünk során, és törekedjünk arra, hogy az ne csak nekünk, hanem másoknak is értékes legyen. 

– Hány fiatal fordult meg eddig a Tiszafiten, és a mostani találkozóra hány embert várnak? 

– Általában úgy ötven fiatal vesz részt a rendezvényünkön, ebben benne vannak a szervezők és a zenei szolgálatot végzők is. Csiszér László és zenekara szinte kezdetektől fogva fellép a Tiszafiten, dicsőítő zenéjük nagyban hozzájárul a találkozók sikeréhez. A legtöbben az Egri Főegyházmegyéből érkeznek, de sok fiatal jön az ország más részeiből is. Döntő többségükben római katolikusok, ám néhány görögkatolikus is akad köztük. A Tiszafit kifejezetten ifjúsági találkozó. A tizenöt–harminc éves korosztályhoz tartoznak a résztvevők: középiskolások, egyetemisták, fiatal felnőttek. A velük való foglalkozás különösen fontos, hiszen ők a jövő. Egyébként nagyon reményteli, hogy a „régi motorosok” mellett minden évben vannak új arcok is.    

– Mennyiben más a Tiszafit, mint a többi katolikus ifjúsági találkozó, akár az egerszalóki, amelyből kinőtt? 

– Egerszalók múltja hitben mély és tiszteletre méltó.

A Tiszafüredi Ifjúsági Találkozó abban kiemelkedő, hogy egészen különleges programokat kínál a fiataloknak, amire a település földrajzi fekvésénél fogva nyílik lehetőség.

Olyan ez, mintha a Balatonnál lenne a rendezvény, annak is megvan a maga kivételes hangulata. Itt, a Tisza-parton hihetetlen élményt jelent egy csónaktúra a naplementében, megnyugvást ad az embernek. Említhetem emellett a lovas kocsizást a gáton vagy a szentségimádást Csiszér Lászlóékkal. Mindig próbálunk valami új színt hozzátenni a korábbiakhoz. Minden évben keresztutat járunk. Idén először az esti szentségimádás után egy fáklyás városi keresztúton fogunk részt venni, énekelve, imádkozva. Különleges hangulata lesz annak, ahogyan este végigjárjuk a város sötét utcáit, és csak a fáklyák fénye ad majd világosságot.

– Mit vár a mostani találkozótól?

– Először is azt, hogy mindenki nagyon jól érezze magát, gazdagodjon hitben, élményekben, és vigye hírét a Tiszafitnek. Minden évben feltöltődve búcsúzunk el egymástól, és sokakban megfogalmazódik, milyen jó lenne, ha utótalálkozót tartanánk, vagy ha télen is találkoznánk, mondjuk, egy sítáborban. A kapacitásunkból azonban egyelőre ennyi futja. Most már országosan is egyre többen ismernek bennünket, és nagyon szeretném, ha a Tiszafit szilárdan benne lenne a katolikus köztudatban. A céljaink közé tartozik az is, hogy néhány éven belül a jelenlegi ötven- helyett már nyolcvanfős legyen a rendezvényünk, egy nagyobb helyen, nagyobb szervezői körrel.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2024. július 7-i számában jelent meg.