Főpásztori szentmisék halottak napján egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc megyéspüspök mutatott be szentmisét halottak napján. Elmélkedésében a főpásztor a meghalás művészetéről, a szenvedő és a haldokló embert érő kísértésekről, valamint az ezzel kapcsolatos erényekről beszélt, amely erényekre nemcsak a haldoklónak van szüksége, hanem mindannyiunknak, hogy az életre jussunk.

 

Amikor ezekben a napokban kimegyünk a temetőbe szeretteink sírjához, akkor eszünkbe jut saját halálunk, az élet végessége is – mondta a püspök, és hangsúlyozta, hogy amikor a halálról gondolkodunk, akkor az életről, az örök életről gondolkodunk, arról az örök életről, amelyet Isten ajándékozott nekünk Jézus Krisztus megváltói tette által, aki az örök élet kenyerével táplál bennünket minden szentmisében.

Palánki Ferenc szentbeszédében részletesen beszélt arról a középkori metszetsorozatról, mely az 1400-as években megfogalmazódott ars moriendi, vagyis „a meghalás művészete”, „a jó halál művészete” gondolatához kapcsolódva tizenegy fametszeten ábrázolja az embernek a halállal való küzdelmét, a jó és a rossz küzdelmét, és azokat a kísértéseket, amelyekkel az ember szemben találja magát a betegsége, haldoklása idején. Ebben az ábrázolásban öt kísértés mellett öt erénnyel is találkozunk. Az utolsó metszeten pedig azt láthatjuk, amikor az ember kileheli és átadja lelkét Istennek.

A részletes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg és Fotó: Kovács Ágnes

*

Egri Főegyházmegye

Az egyházmegye elhunyt főpapjaiért, papjaiért és híveiért mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek halottak napján az egri bazilikában.

A szertartás kezdetén a főpásztor úgy fogalmazott: a hit megtanít arra, hogy életünket szeretetben éljük, s ha ez nem sikerült, megtanuljunk bűnbánatot tartani, Isten bocsánatát kérni.

Halottak napján minden évben kiemelten megemlékezünk főegyházmegyénk elhunyt főpapjairól – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba érsek.

A főpásztor két elődjéről emlékezett meg. Fischer István idén kétszáz éve hunyt el, Eszterházy Károly munkatársa volt, majd az újonnan alapított Szatmári Egyházmegye püspöke, és 15 évig egri érsek. Ebből 10 évet úgy, hogy gyakorlatilag ő látta el a prímási tisztet is, mert nem neveztek ki esztergomi érseket. Nagylelkű, a város szegényeit és intézményeit támogató főpásztor volt. Pyrker János érsek 250 évvel ezelőtt éppen november 2-án született. A korábbi ciszterci szerzetes az itáliai Velencéből, a pátriárkai székből érkezett Egerbe. Megépíttette a székesegyházat, és kibővíttette az érseki székházat. Jeles költő és műgyűjtő volt, felajánlotta képgyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum javára. Ezek a főpapok az evangéliumból merítettek erőt és hűséget. Jézus bátorítása bennünket is megerősít: „Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek Istenben és bennem is higgyetek.” Jézus győzött a halálon, és megnyitotta nekünk a mennyek országának ajtaját. Temetőink gyertyái arra emlékeztetnek, hogy Jézus feltámadása mindannyiunknak bevilágítja a halál sötét völgyét. Hisszük, hogy nem a halálé, hanem az örök életé és a feltámadásé az utolsó szó – zárta beszédét az érsek.

A szentmisében Mozart Requiemét adták elő. Közreműködött: a Cantus Agriensis Kórus, a Cardinal Mindszenty Kórus, a Szent Ferenc Kórus, az Egri Érseki Fiúkórus, a Camerata Miskolc Kamarazenekar Soós Gábor művészeti vezetésével. Szólisták voltak: Bordás Mária szoprán, Bakos Kornélia alt, Balczó Péter tenor, Kolozsi Balázs basszus. Vezényelt: Gergely Péter Pál.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Szent István Televízió - Vozáry Róbert

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros az ősi hagyomány szerint halottak napján az esztergomi bazilika altemplomában mutatott be szentmisét a főegyházmegye elhunyt főpásztoraiért.

„Minden pap és minden főpásztor élete hordoz magában valamit a keresztény, a krisztusi papi hivatás titkából. Benne rejlik – a mi főegyházmegyénkben sajátos módon is – a szenvedés motívuma, de az Isten ügyéért való odaadás lehetősége is” – fogalmazott a bíboros. Szentbeszédében Fábián János esztergom-budapesti főegyházmegyei kormányzó, kanonok (1918–2000) életpéldáját emelte ki, aki igazán nehéz időkben vezette a főegyházmegyét.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök halottak napján szentmisét mutatott be az egyházmegye elhunyt főpásztoraiért és papjaiért a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Jó lenne, ha egyre inkább tudnánk a halálról az örök élet fényében gondolkodni – mondta homíliájában a főpásztor. – Jussunk el arra a felismerésre, hogy a halottak már célba értek, s akik még nem, azokért imádkozzunk, hogy mielőbb beteljesedjen számukra is a hazaérkezés. Hiszen nekünk a halál nem a vég, hanem az örök élet kezdete.

A szentmise végén együtt imádkoztak az egyházmegye elhunyt püspökeiért, lelkipásztoraiért és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért a székesegyház kriptájában.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári székesegyházban a mindenszentek ünnepén bemutatott ünnepi szentmise végén, a halottak napi előesti szertartás keretében imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért.

Spányi Antal megyéspüspök homíliájában rámutatott: amikor megemlékezünk halottainkról, akkor reménykedhetünk üdvösségükben is. Bár volt bűnük – mert az ember magán hordozza elesettségét az ősbűn óta –, de ott volt bennük is Isten kegyelme: a szeretetük, a megbocsátásuk, a jóságuk, a jóra törekvésük, amely ha kellett, naponta újraéledt. Ez elegendő arra, hogy Isten kegyelme ezt a jóra törekvést kiteljesítse, és majd a mennyországban a beteljesedés valóságába emelje. Ezt segíti imádságunk halottainkért, akik ezért hálával imádkoznak értünk a mennyben élő szentekkel együtt.

A hagyományoknak megfelelően a főpásztor a bazilika altemplomában imádkozott püspökelődeiért, hogy Isten dicsőségét szemlélhessék örökre, az Úr színről színre látásában.

Halottak napján a háborúkban elhunyt katonákért mutatott be szentmisét Spányi Antal püspök a székesfehérvári székesegyházban.

Egyikünk sem él csak önmagának, és egyikünk sem hal meg csak önmagának. Amíg élünk, Istennek élünk, és ha meghalunk, Istennek halunk meg – hangzottak el Szent Pál szavai a szentmisében. Homíliájában a főpásztor hangsúlyozta: fontos, hogy megemlékezzünk katonahőseinkről, ha nem is tudjuk mindenki nevét felidézni. Imádságainkban kísérjük őket, és kérjük, hogy akiknek az élete hirtelen szakadt félbe, azoknak teljesedjen be az Isten országában. Emlékeznünk kell azokra, akik kötelességüket teljesítve készek voltak az életüket adni mindnyájunkért. Kérjük, hogy vezesse be őket az Úr az örök boldogságba.

Isteni Megváltónk, Jézus Krisztus, te így tanítottál minket: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” Akikért most imádkozunk, szerették hazájukat és családjaikat, értük adták életüket. Tekints rájuk kegyesen, és részesítsd őket kereszthalálod titka által a feltámadás dicsőségében! – fohászkodott a katonákért felajánlott imában a megyéspüspök. 

A bővebb beszámoló ITT , valamint ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

*

Katolikus Tábori Püspökség

Kegyeleti gyertyagyújtást szervezett a Honvédelmi Minisztérium halottak napja alkalmából november 2-án, szerdán a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 52-es parcellájában. Az eseményen beszédét mondott Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

A megemlékezésen a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat részéről Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök és Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök mondott imát az elhunyt hősökért.

„Végtelen irgalmadba ajánljuk a magyar nemzet minden katonáját, akik a világháborúk kegyetlen harcaiban és véres csatáiban estek el. Add, hogy dicsőséged országában találkozzanak családjukkal és szeretteikkel! Légy irgalmas a hősi áldozat tanúságtételét felmutató halott katonáinkhoz, akik a háborúk iszonyatában, a szabadságharcok és forradalmak napjaiban, a diktatúrák üldöztetésének idején is szilárdan kitartottak a maradandó értékekbe vetett hitben, remélni tudtak a reménytelennek mondott helyzetekben, és szívünkben kiolthatatlan volt a szeretet tüzének fénye és melegsége; add meg nekik az örök élet hervadhatatlan koszorúját!” – kérte fohászában a katonai ordinárius.

A megemlékezés zárásaként a résztvevők mécseseket helyeztek el az 52-es hősi parcellában nyugvó katonák sírjainál.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Katonai Tábori Püspökség

 

Kiemelt kép: Ács Tamás/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír