Forrás.itt másodszor – Dicsőítő imaalkalmat tartottak a munkácsi székesegyházban

Bevezetőjében Megyesi László diakónus hangsúlyozta: azért gyűltünk össze, mert igent mondtunk a Szentlélek hívására, hogy az Egyház élő kövei legyünk. A rendezvény legfontosabb célja az, hogy

eljöjjünk egy olyan forráshoz, ahol egy kis időre ki tudjuk kapcsolni az életünkből a külső tényezőket,

ahol letehetjük gondjainkat, és teret adhatunk a valódi szabadságnak, Krisztus jelenlétének és erejének, amiből meríteni tudunk és amit tovább is tudunk adni.

A rendezvényen dicsőítő ima, tanúságtételek, szentmise és szentségimádás követték egymást. Különösen fontos ez az imamód, mert a hálaadó és kérő imádságok mellett nagyon kevés tér marad Isten dicsőítésére, arra, hogy elmondjuk neki, mennyire felfoghatatlanul csodás, hatalmas, és hogy az értünk való jelenléte nagyon boldoggá tesz minket. „Hogy lehet az, hogy amikor a kedvenc csapatod gólt lő, akkor nagy örömujjongásban törsz ki, ám nem vagy képes arra, hogy az Úr dicsőségét énekeld?” – mondta Ferenc pápa azoknak, akik azt állították, hogy nem képesek dicsőítő imádságra. 

Ezt követően két tanúságtevő arról beszélt, hogyan találkoztak az élő Istennel, hogyan változott meg az életük, a személyiségük, miért vált fontossá számukra a közösség, amelyben megtapasztalják Krisztus jelenlétét. Nem beszéltek feltűnő csodákról, sem pálfordulásról, egyszerűen tanúságot tettek arról, hogy

Isten csöndesen, tolakodás nélkül megérintette őket, beköltözött a mindennapjaikba,

és vele minden más lett, az öröm is és a szenvedés is, és hogy nélküle nincs értelme semminek.

A tanúságtételeket követően Lucsok Miklós, a munkácsi egyházmegye főpásztora koncelebrálásával szentmisét mutatott be Fábry Kornél püspök. 

Az esztergom-budapesti segédpüspök homíliájában a szeretetben való kitartásra buzdított, mely – mint fogalmazott – üdvszerző, és nem érzelmeken, hanem döntésen alapszik. Ne hagyjuk, hogy a világ a saját öntőformájába préseljen, hanem magunk formáljuk azt a kis világot, amely körülvesz, lehetőleg jobbá téve azt – buzdította a jelenlévőket Fábry Kornél. –

A küldetésünk ott van, ahol éppen vagyunk. Kicsiny „szeretetszigeteket” tudunk létrehozni, amelyek nagy kontinenssé válhatnak.

A püspök kiemelte a személy egyediségét, megismételhetetlenségét, akit Isten feltétel nélkül elfogad és szeret. Ezt mindnyájunknak fontos tudatosítanunk. „Szeretlek = örülök, hogy vagy” – tökéletes egyenlet, melynek a lényege, hogy növekedni tudjunk a szeretetben és az Istentől származó el nem múló tökéletes örömben.

A szentmise után agapét tartottak, amelyen a résztvevők kötetlenül találkozhattak rég nem látott barátokkal, kedves ismerősökkel finom falatok és tea mellett, amit a házigazdák nagy szeretettel készítettek.

A délutáni programot közös szentségimádás zárta. „Jelenlétedben csodállak én, trónodnál állva a menny és a föld összeér” – hangzott el az egyik énekben.

Forrás és fotó: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír