Francia szentek földjén jártak a Jöjj, kövess engem! lelkiség iránt érdeklődő katekéták

Csillag Éva hitoktató beszámolóját adjuk közre.

Az intézménynek már a kilencvenes évek óta van magyar kapcsolata és néhány hitoktató Magyarországon is alkalmazza ezt a személődő imán alapuló katekézist.

November első napjaiban egy nyolcfős magyar csoport  (négy különböző egyházmegyéből) részt vehetett egy továbbképzésen a Notre Dame de Sainte Garde lelkiségi központban, amely az Avignontól 30 kilométerre fekvő Venasque mellett található.

A tanítások segítségével mély hívást kaptunk Istennel, a Szeretettel való bensőséges találkozásra. A tanítást egy óra csendesség követte, amikor lehetőségünk nyílt a találkozásra az élő Istennel.

A katekézis a csend lelkiségére épít, a gyerekek szívét célozza meg, hiszen bennük él az Isten. A hitoktatás szíve, központja az a csend, ahol a Szentlélek maga tanítja a gyermeket, és lehetővé válik az a találkozás, ami már személyes; ez már az ő saját kincse, belülről születik meg. Ezt a célt szolgálják az imádságosan megalkotott sziluettek, amelyek Isten előtti magatartásformákat, lelkiállapotokat fejeznek ki. A sziluettek nem illusztrációk, hanem segítenek szemmel is belelépni az Atya szeretetébe, a Fiúval való közösségébe, a Szentlélek éltető erejébe, amelyről a fül hall.

A nap fénypontja a délben ünnepelt szentmise volt teljes szépségében a sokféle jelenlévő ország színességéből énekekkel gazdagítva. Mi, magyarok is hozzátettük énekeinket, szentjeinket, magyarságunkat.

A délutánok négyféle műhelyfoglalkozást kínáltak, amelyeken forgó rendszerben mindenki részt tudott venni. Láthattuk a gyakorlati alkalmazását egy olyan kateketikai útnak, amelyben a Szentlélek a katekéta, maga a hitoktató, valamint az eszközök – a sziluettek, faállványok, mécses, virág, dallam – és minden egyéb az Ő szolgálatában van. A foglalkozás döntő mozzanata az előkészítés, a gyerekek fogadása, az elcsendesülés; maga az óra csak akkor kezdődik el, amikor a gyermek szíve megnyílik.

A foglalkozás légköre ünnepélyes, békés, szép, lassú, és ha szakaszokra osztjuk a találkozás idejét, egy szentmise részei körvonalazódnak. A legfontosabb az a csend, ami a tanítást követi, mert a Szentlélek működése biztos és mindig „sikeres”, függetlenül a mi érzéseinktől.

A magyar kapcsolat a Notre Dame de Vie (Életadó Boldogasszony) Intézménnyel nagy múltra tekint vissza. 1949. április 30-án az Új Emberben jelent meg egy cikk erről a pápai jogú világi intézményről. A hír mélyen megérintett két fiatal lányt, akik kilencedet imádkoztak a Szentlélekhez azért, hogy Magyarországon is legyen hasonló, „mert ez valóságos áldás lenne nekünk” – írták a hölgyek egy levélben az intézménynek. A levelet azóta is féltve őrzik Venasque-ban.

Az Institut Notre Dame de Vie-t a Gyermek Jézusról nevezett Boldog Marie-Eugene (1894–1967) atya alapította 1932-ben. A lelkipásztor Magyarország sorsát különösen a szívén viselte, sokszor beszélt a magyarokról az intézmény tagjainak.

1990-ben, Lustiger bíboros magyarországi látogatása alkalmával indult el egy élő kapcsolat, az intézmény papi ágának egyik tagján, Pierre d’Ornellas atyán keresztül, aki ma Rennes érseke. Autóbusznyi magyar hitoktató kapott meghívást három egymást követő évben a lelki-hitoktatói képzésekre. A francia képzést Magyarországra is elhozták a Notre Dame de Vie Intézmény tagjai: Zsámbékon tartottak szakmai napokat.

Amikor a Gyermek Jézusról nevezett Boldog Marie-Eugene atya ereklyéi Budapesten jártak 2017-ben, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartottak előadást a katekézisről, majd Udvardy György, akkori pécsi püspök meghívására 2018-ban, Pécsett tartottak háromnapos konferenciát az ország különböző egyházmegyéiből érkezett hitoktatóknak.

A nyolcfős csoport szeretné megosztani a kapott lelki ajándékokat mindazokkal, akik akkor nem fértek be a Váci Egyházmegyétől kapott kisbuszba. December 3-án, szombaton, a Sapientia főiskolán egy szakmai napon megismerhetik a hitoktatók a „Jöjj, kövess engem!” lelkiséget és kateketikai utat. A nap mottója: „Jöjj, téged hív!” Szeretettel várják a szervezők azokat a katekétákat, akik megújulásra vágynak a hitoktatásban és a rájuk bízottakkal együtt elmélyülni istenkapcsolatukban.

Boldog Marie-Eugene atya mondogatta lelki gyermekeinek, hogy amilyen mélyen merítünk a szemlélődő imádság kútjából, olyan aktívan megyünk az apostolkodásba, a misszióba, ahová Isten küld.

Ferenc pápa a katekétáknak szóló levelében így ír: „Egy jó katekéta nyomot hagy, nemcsak annak a nyomát, amit hint, hanem annak a nyomát, aki a Magvető.”

Szöveg és fotó: Csillag Éva hitoktató

Magyar Kurír