Francisco José Ayala spanyol fejlődésgenetikus az idei Templeton-díjas

Kitekintő – 2010. március 30., kedd | 12:33

A világ egyik legrangosabb tudományos díját, az 1,1 millió euróval dotált „vallási Nobel-díjat”, a John Templeton-díjat idén a spanyol-amerikai tudományosság kimagasló személyisége, a korábban dominikánus szerzetes fejlődésgenetikus és molekuláris biológus, Francisco J. Ayala kapta meg. A hírt március 25-én Washingtonban, a Nemzeti Tudományos Akadémián jelentették be.

A Madridban született, majd az Egyesült Államokban élő tudós többek között azért részesült a Nobel-díjjal vetekedő tudományos elismerésben, mert „energikusan küzdött a tudomány és a vallás szétválasztásáért és összevegyítése ellen, és mindkettő számára egyenrangú megbecsülést követelt”. A 76 éves tudós három évtizeden át tanította és példázta, hogy a kutatás és a hit kölcsönösen kárt vallana, ha egyik a másik fölött uralkodni akarna – hangzik a washingtoni tudós zsűri indoklása.

Francisco José Ayala Madridban tanult biológiát és teológiát, majd katolikus pappá szentelték. Az ex-dominikánus szerzetes 1961-ben New Yorkba települt át, majd később – mindmáig – a kaliforniai egyetemen tanít. 1981-ben eljárást folytattak ellene, mivel bírálta a fejlődéselmélettel szemben álló teremtéselméletet. Mindig is szkeptikus volt a kreációs szemlélettel szemben, és az intelligens design elméletét is cáfolta, mondván: a természetben sok hiba van, és sok szervezet nagyon is tökéletlen, amit nem lehet egyszerűen vagy csak az evolúcióval vagy csak az intelligens teremtéssel megmagyarázni.

Feleségével, a cseh származású Hana Lostakovával és gyermekeivel Kaliforniában telepedett le, itt folytatta munkásságát. Könyvet írt a fejlődésről, a molekuláris evolúcióról és a modern genetikáról. A kaliforniai egyetemen felajánlották neki a filozófiai tanszéket is, ahol számos előadásában kutatta és mutatta fel a kapcsolatot a vallás, a metafizika és a filozófia között.  Foglalkozott a molekuláris órával, DNS-kutatással, de tanulmányozta a paraziták fejlődését is, kiváltképpen a malária kialakulásában játszott szerepüket. A gének szabályozó rendszerét is kutatta. Filozófiai előadásaiban főként a tudomány, etika és vallás viszonyát taglalta.

1992 óta tagja volt a Clinton elnök által létrehozott Tudományos Tanácsadó Bizottságnak. 1994 és 2001 között elnöke volt a Tudományos Kutatást Szorgalmazó Amerikai Társulatnak (AAAS). Több mint ezer tudományos tanulmánya és húsz könyve jelent meg. Számos kitüntetés és díj birtokosa. 2001-ben G. W. Bush elnöktől vette át a Tudomány Nemzeti Arany Érmét. Tíz egyetem díszdoktora, köztük az athéni, a bolognai, a barcelonai, madridi, a vlagyivosztoki és a brnoi intézeteké; tizenhét tudományos társaságnak tagja. Gyakran felvetett és meg is válaszolt két kérdése: „Ellentétes-e a tudományos ismeret a vallásos hittel?” – és: „Levezethető a moralitás, az erkölcsösség a biológiai evolúcióból?” „Ha a tudományt és a vallást helyesen értelmezzük, akkor nem állhat fenn közöttük ellentmondás, mivel mindkettő más témával foglalkozik, és mindkettő az emberi megismerés teljesebbé tételét segíti”. Kedvenc példája szerint, melyben Picasso híres festményére, a Guernicára utal, rámutat: a tudomány elemezheti a festési technikát és a különböző látószögeket, elemeket a festményen, de csak a spirituális látás, befogadás tudja érzékelni és érzékeltetni azt a borzalmat, amiről a művész üzen. Csak e két megközelítésmód együttesen képes a mestermű teljességét közel hozni hozzánk.

Az ifjabb John M. Templeton, az édesapja által létrehozott alapítvány elnöke így fogalmazott: „Ayala világos hangja és fogalmazása a tudomány és hit dolgában visszhangozza az Alapítvány létrehozójának és fenntartóinak azt a hitét, hogy az emberi értelem fejlődése és az igazi nyitott szellemiség vezethet csak el a valódi spirituális fejlődéshez a világban”. Ralph J. Cicerone, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia elnöke terjesztette fel Ayalát erre a kitüntetésre. Indoklásában ezt írta: „Ayala publikációi megmutatják a tudomány erejét mint a világ és az emberi élet jelentőségének és céljának megismeréséhez vezető utat, s megismertetik a morált és a vallási értékeket is, amelyek egyúttal transzcendálják a tudományt”. 2007-ben jelent meg az a meghökkentő könyve, amely Darwin jelentőségét mutatja be a tudomány és a vallás szemszögéből. Idén megjelenés előtt áll sokadik könyve, amely az evolúció hat nagy kérdéskörével foglalkozik.

A Templeton-díjat 1972-ben alapította Sir John Templeton azzal a céllal, hogy vele olyan élő tudós vagy alkotó személy munkásságát ismerjék el, aki kivételes módon és mértékben járult hozzá munkásságával az élet spirituális dimenziójának a felmutatásához. A vele járó pénzbeli juttatás több, mint a Nobel-díjjal járó összeg. A díjat megkapta többek között Teréz anya, de Alexander Szolzsenyicin orosz költő és C. Fr. Von Weizsäcker német elnök, evangélikus fizikus is a kitüntettek között van. A kiemelkedő tudományos Templeton-díjat Ayala is hagyományosan a londoni Buckigham Palotában veszi majd át május 5-án Fülöp hercegtől.

Magyar Kurír