Gänswein érsek az egy éve elhunyt XVI. Benedekről: Krisztusra szegezett tekintettel élt, mint Mária

Kitekintő – 2024. január 4., csütörtök | 14:46

XVI. Benedek halálának első évfordulóján Georg Gänswein érsek, az emeritus pápa egykori személyi titkára szentmisét mutatott be december 31-én a Szent Péter-bazilikában. Megállapította, hogy Joseph Ratzingernek az Úrral való bensőséges kapcsolata visszatükröződött emberi kapcsolataiban, teológiai és lelkipásztori munkájában.

„»Karácsony az év legszebb napja!« – ezt mondta XVI. Benedek csodálattal eltelve egy évvel ezelőtt, élete utolsó földi karácsonyán. A Szent Család ünnepén van az első évfordulója annak, hogy visszatért az Atyai Házba, ahol – reményeink szerint és imádkozva érte – örökké szemlélheti a karácsony nagy misztériumát” – kezdte homíliáját Gänswein érsek.

XVI. Benedek személyi titkára az ünnep evangéliumából indult ki, amely Jézus templomi bemutatásának történetét meséli el. Abban, hogy Mária és József elindultak Jeruzsálem felé az éppen negyvennapos Jézussal, hogy bemutassák az Úrnak, XVI. Benedek az Úrhoz intézett imádságuk kifejezését látja, akit már fiukban, Jézusban látnak és szemlélnek is.

XVI. Benedek 2011. december 28-án megtartott katekézisében ezekkel a szavakkal írta le Szűz Mária szemlélődő tekintetét: „Szívének tekintete már az angyali üdvözlet pillanatában az Úrra irányul, amikor a Szentlélek kegyelme által megfogan. A következő hónapokban fokozatosan érzékeli jelenlétét, egészen a születés napjáig, amikor szeme anyai gyengédséggel mélyed fia arcába, ahogy pólyába burkolja és a jászolba helyezi. Jézus emlékei, amelyek elméjében és szívében rögzültek, Szűz Mária létezésének minden pillanatát meghatározták. Krisztusra szegezett tekintettel él, és kincsként őrzi minden szavát. Szent Lukács azt mondja: »Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette« (Lk 2,19). Így írja le Mária hozzáállását a megtestesülés misztériumához, amely mindvégig jellemzi létezését: megőrzi a dolgokat, és szívében elmélkedik rajtuk” – idézte fel Gänswein érsek.

Ily módon az evangélista megismerteti velünk az Istenanya szemlélődő szívét, „minden hívő példaképét, aki megőrzi és összehasonlítja Jézus szavait és tetteit, amely összehasonlítás mindig előrelépést jelent Jézus megismerésében”; barátságkötés vele, ami úgymond „fertőzővé” válik. Mély közösségben élni Jézussal, mint Mária, azt jelenti, hogy „megfertőzzük” embertársaink szívét: ez a vonzó és missziós egyház alapvető dimenziója – állapította meg XVI. Benedek személyi titkára.

A péteri szolgálatról való lemondását követő években XVI. Benedek mindenekelőtt a hitélet e dimenziójának szentelte magát. A 2013. február 24-i Úrangyala során e szavakat mondta: „Az Úr arra hív, hogy »menjek fel a hegyre«, hogy még jobban az imának és az elmélkedésnek szenteljem magam. De ez nem jelenti az Egyház magára hagyását, éppen ellenkezőleg, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor pontosan azért, hogy továbbra is ugyanazzal az odaadással és szeretettel szolgálhassam őt, mint ahogyan eddig is próbáltam.” XVI. Benedek imáját, különösen élete utolsó éveiben, egyre erősödő intenzitás és bensőségesség jellemezte. Ez tükröződött magatartásán és arcán is: egyre inkább az egyetlen Úr szemlélésévé vált, aki a Szentlélek erejével továbbra is vezeti Egyházát – hangsúlyozta Gänswein érsek.

Benedek pápa a már idézett katekézisében ezt követően kijelentette, hogy az első, aki megtapasztalta Szűz Mária imájának „fertőző” mivoltát, Szent József volt: „Alázatos és őszinte szeretete jegyese iránt, valamint az a döntés, hogy életét egyesíti Máriáéval, őt is vonzotta, és bevezette, aki már »igaz ember« volt (Mt 1,19), az Istennel való egyedülálló intimitásba… Az evangélium, mint tudjuk, semmit sem őrzött meg József szavaiból: az övé a csendes, de hűséges, állandó, szorgalmas jelenlét.”

Szent József tehát a szülők és mindannyiunk számára is példakép: „Máriával együtt Jézust az imára nevelte. Bizonyára magával vitte a zsinagógába a szombati szertartások alkalmával, valamint Jeruzsálembe, Izrael népének nagy ünnepeire. József a zsidó hagyomány szerint a mindennapi életben és a főbb vallási alkalmakkor is vezette a házi imádságot. Így a Názáretben eltöltött napok ritmusában, az egyszerű ház és József műhelye között Jézus megtanulta az ima és a munka váltakozását, és felajánlani Istennek a fáradságot is, amellyel megkereste a családnak a szükséges kenyeret.”

A Szent Család minden család ikonja, amely arra hivatott, hogy egy olyan családegyházat alkosson, amelyben Jézus jelenléte körül megélik az Atyaistennel való gyermeki kapcsolatot, amely az emberek közötti emberi kapcsolatokat is átalakítja. XVI. Benedek nemcsak viselte a József nevet, hanem igyekezett is követni védőszentjét, mindenekelőtt Jézus és Mária iránti mélységes szeretetével, valamint az imádsággal és munkával váltakozó mindennapi élethez való hűségével – idézte fel egykori személyi titkára. Minden nap középpontja az Eucharisztia volt számára, a fény, az erő és a vigasztalás forrása. Hűségesen végezte a zsolozsmát és a rózsafüzért, az imákat, amelyek a nap szerkezetét adták. Az Úrral való bensőséges kapcsolat visszatükröződött a körülötte lévő emberekkel való kapcsolatában is. Ezeket a kapcsolatokat nagy szívélyesség, alázat és egyszerűség jellemezte. Teológiai és lelkipásztori munkássága is mindig Isten elsőbbsége és az Egyház építése felé irányult.

Ezt követően Georg Gänswein érsek visszatért a Szent Család témájához, amelyben megcsodálhatjuk a születőben lévő Egyház misztériumát, az Úrral és az egymással való szeretetközösség titkát. XVI. Benedeket idézve arról beszélt, hogy „Az Eucharisztiában Jézus táplál bennünket, egyesít önmagával, az Atyával, a Szentlélekkel és egymással, és ez a világot átölelő egység hálózata a jövőbeli világunk előképe korunkban.” Az Eucharisztiában az Úr tovább építi az Egyházat, magához vonz minket, és egyesít bennünket egymással, hogy megalakítsuk nagy családját. Ahogy Benedek pápa mondta: „Az Egyház (…) – a történelmi megjelenéséhez tartozó minden emberi gyengesége ellenére – úgy tűnik fel, mint a szeretet csodálatos teremtménye, amely azért jött létre, hogy Krisztust közel vigye minden emberhez, aki valóban találkozni akar Vele, az idők végezetéig. És az Egyházban az Úr mindig kortársunk marad.”

Homíliája végén Gänswein érsek emlékeztetett, hogy az Eucharisztiában mindig jelen van a karácsony titka. Az Eucharisztiában az Egyház Isten családjaként épül, az Eucharisztiában egyesülünk minden hívővel, beleértve a szenteket és elhunytainkat is. Az Eucharisztiában egységben maradunk XVI. Benedekkel is, és őszintén hálásak vagyunk Istennek élete ajándékáért, tanításának gazdagságáért, teológiájának mélységéért és azért a ragyogó példáért, amelyet ránk hagyott ez az „egyszerű és alázatos munkás az Úr szőlőjében” – zárta homíliáját.

A reggel 8 órakor a Katedra-oltárnál bemutatott szertartást követően délelőtt 10 órakor a Vatikánban található Teuton Kollégiumban Gänswein érsek előadást tartott XVI. Benedek életének utolsó éveiről és az emeritus pápa örökségéről.

December 30-án, szombaton szintén a vatikáni Teuton Kollégiumban konferenciát rendeztek a néhai egyházfő halálának évfordulója kapcsán. A XVI. Benedekről elnevezett aulában három előadás formájában áttekintették életét, tanítását és örökségét egy évvel elhunyta után. Az eseményt az EWTN, az amerikai Örök Ige Televíziós Hálózat szervezte a Christiana Virtus Alapítvánnyal és a vatikáni Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Alapítvánnyal közösen.

Először Vincent Twomey és Federico Lombardi SJ folytattak párbeszédet a XVI. Benedek – emlék és örökség címmel. Ezt követően Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa és Matthew Bunson professzor beszélgetett arról, miként állt Jézus Krisztus XVI. Benedek teológiájának középpontjában. Délután XVI. Benedek halálát az örök élet fényében vizsgálta Kurt Koch bíboros és Ralph Weimann professzor.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria