George Stevens: A világ legszebb története – A Biblia

George Stevens látványos, nagyszabású történelmi tablójának első képsorai az újszülött, gőgicsélő Jézust mutatják, amint rácsodálkozik a világra. A betlehemi istállóban Mária és József boldogan fogadják a háromkirályok és a pásztorok hódolatát. A tökéletesnek látszó idillt megtöri a József arcán átsuhanó aggodalom, mintha megérezné, hogy a csecsemő élete veszélyben van. Eközben Nagy Heródes a próféciákat igyekszik megfejteni, az udvari, illetve a napkeleti bölcsek segítségével. Heródes jól ismeri a jövendöléseket, ravasz jellem, negédeskedik, ha az érdeke úgy kívánja, de egy pillanat alatt vált, s arrogáns, kegyetlen zsarnokká válik, ha veszélyeztetve látja a hatalmát. A betlehemi gyermekgyilkosságot (Mt 2,16-18)bevezető képsorok békét árasztanak: önfeledt örömmel játszó gyermekek, akik riadt csodálkozással veszik észre a katonák váratlan megjelenését. Ebből bontakoznak ki a pusztítás képei, látjuk a kétségbeesetten rohanó, gyermekeiket védő anyákat, és az őket üldöző, a parancsot szenvtelenül teljesítő katonákat, majd ezzel szinte egy időben Heródes gyötrelmes halálát. 

A film alkotói kidomborítják, hogy Júdeában állandósultak a zavargások Róma elnyomó uralma ellen. Az idegen hatalomnak való alávetettség és a vele együtt járó kegyetlenség sem tudta azonban kiölni a zsidó népből a Messiás iránti rendíthetetlen hitet. A nép szüntelenül Istenhez fohászkodik, a zsoltárok a mindennapi imádságok részei. Látjuk a csecsemő Jézus arcát is, meg-megrebbenő tekintetét, mintha figyelne a könyörgések szövegére.

A felnőtt Jézussal először a kereszteléskor találkozunk. Arca szoborszerű, szemének pillantása szomorú, tele van feszültséggel, tökéletesen átérzi küldetésének egyedülálló voltát. Személyiségéből komoly méltóságtudat árad, kapcsolata harmonikus mennyei Atyjával. Szelíd, de határozott is, a lényéből sugárzó szeretetnek semmi köze nincs a giccses ellágyuláshoz.

A film története a négy evangéliumra épül, a tanítások, példázatok kiegészülnek az alkotók szándékai szerinti fiktív elemekkel. A filmben egyformán fontos Jézus csodatevő és szeretetet hirdető tevékenysége. Krisztus gyakran szomorú a miatt, hogy tanítását sokan nem értik, vagy félreértik, és a többség csak a szenzációt látja benne. A film egyik legösszetettebb üzenetet hordozó epizódja a vak férfi meggyógyítása. Tudjuk, hogy az evangéliumok szerint Jézus többször is gyógyított meg vakokat, a filmben ábrázolt eseményből leginkább János evangéliumára (9,1-34) asszociálhatunk. Jézus Názáretbe látogat, de gyermekkorának helyszínén ellenségesen fogadják, rosszindulatú primitívséggel, lenézően nevezik az ács fiának, s nem hiszik el róla, hogy képes csodát tenni. Elébe viszik az öreg Áront, aki gyermekkorától kezdve ismerte Jézust, s követelik, hogy gyógyítsa meg, ha valóban rendelkezik csodatevő képességgel. Áron születésétől kezdve vak volt. Jézus ekkor nem gyógyítja meg őt, érzékeltetve, hogy nem vásári mutatványos, és nem hajlandó kényszerből csodát tenni. Ám később, amikor Áron egyedül marad, Jézus visszaadja neki a szeme világát. Az evangélium szerint a meggyógyított férfit a zsidó főtanács maga elé idézi, s arra akarja kényszeríteni, vallja azt, Jézus csaló, de ő nem hajlandó erre. Jézus utóbb kinyilatkoztatja magát neki (uo. 9,35-41). George Stevens filmjében Áron a főtanács előtt tesz tanúságot Jézusról, amikor az Emberfiát már elfogták, s kihallgatásakor tanúkat idéznek be, hogy ellene valljanak.

Jézus tevékenységét állandóan figyelteti a hatalom hármas csoportja, így a római helytartó, Poncius Pilátus, Júdea negyedes fejedelme, Heródes Antipász és a Zsidó Főtanács főpapja, Kajafás. Csodatettei közül tudunk a kánai borcsodáról (Jn 2,1-11), a kenyérszaporításról (Mk 6,33-44), a vízen járásról (Mt 14,22-33), a leprások meggyógyításáról (Lk 5,12-14). Azt, hogy Jézust királynak nevezi a nép, mindhárman félreértik, hiszen csupán földi hatalomban gondolkodnak.

George Stevens látványosan fényképezett filmje – a néha mesterkélt beállítások leginkább a hagyományos stílusban megfestett templomi freskókra emlékeztetnek, ahogy az a film nyitó- és zárójelenetében is látható – érzelmekben rendkívül gazdag, gyakoriak a teátrális jelenetek. A színészi játék is ezt a stílust követi, a film hangulata szelíd, időnként drámai. Az alkotók Jézus tanításából az egyetemes szeretetre és irgalomra vonatkozó parancsot emelték ki, nyíltan vállalva, hogy Jézus követése egyenlő az igazság követésével, s hogy híveinek hirdetniük kell az evangéliumot. Emellett a filmben jelen van a remény, hogy Jézus, ígéretéhez híven, mindig velünk marad: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6) – és parancsba adta tanítványainak: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig!” (Mt 28,19-20).

A világ legszebb története – A Biblia (The Greatest Story Ever Told)

(Amerikai filmdráma, 193 perc, 1965)

Készült: Fulton Oursler és Henry Denker írásai alapján
Rendező: George Stevens
Forgatókönyvíró: James Lee Barrett, George Stevens

Főbb szereplők:

Jézus: Max von Sydow
Keresztelő János: Charlton Heston
Pilátus: Telly Savalas
Kajafás: Martin Landau
Iskarióti Júdás: David McCallum
Heródes Antipász: José Ferrer
(Fantasy Film Kft. 2014).

Fotó: Port.hu

Bodnár Dániel/Magyar Kurír