Giotto di Bondone: Szent Ferenc élete freskósorozat 7.

„S íme, éjfél tájban, miközben testvérei közül egyesek pihentek, mások meg imádkoztak, csodás fényű tüzes szekér gördült be lakásuk ajtaján, s háromszor ment végig a hajlékon, s rajta napszerű fényes gömb árasztott világosságot az éjszakába.

Az ébren lévők elálmélkodtak, az alvók felébredtek és megijedtek. Szemükben és szívükben egyaránt érezték a fényességet, mert a csodás fény erejével egyik a másik lelkében olvasott. Látva egymást szívük rejtekében, mindannyian átértették, hogy a testileg távollevő atya van jelen olyan elváltozott arccal, amely égi fényességtől sugárzik és tűztől lángol.”

Giotto feldolgozásában a jelenet három részre tagolható.

Elsőként láthatjuk a bal alsó sarokban lévő testvéreket, akik álomba merültek – ők még nem igazán értik, hogy ki is Ferenc. A jobb oldalon lévő testvérek, akik költögetik őket, már felismerték. A jelenet felső részében pedig maga Szent Ferenc jelenik meg tüzes szekéren.

A jelenet többletértelmet hordoz magában. Illés személye az evangéliumokban a Messiás eljövetelét jelzi. A párhuzam, amellyel a látomásban ez a szerep Ferencre vetül, az Egyház megújulását hirdeti. A művész ezért erőteljesen elválasztja a földi és égi szférát, amelyet mégis összekapcsol az egységes kék háttér, amely Isten jelenlétének a megmutatkozása.

Az érzelmek ábrázolásával Giotto mint a művészet „Illése” szintén megnyitotta a reneszánsz kapuit a világ számára.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír