Glattfelder Gyula püspökre emlékeztek a szegedi kis panteon templom szentelési jubileumára készülve

A dóm felszentelése, a püspöki székház és a papnevelő intézet megépítése is az első szegedi püspök, Glattfelder Gyula nevéhez kötődik. Az ő emléke előtt tisztelgett a tarjánvárosi Szent Gellért-plébánia közössége a november 17-i, vasárnapi szentmise keretében.

A szertartás után a plébános felidézte, hogy Glattfelder Gyulát 1911 májusában szentelték a Csanádi Egyházmegye püspökévé Temesvárott. Jelmondata az volt, hogy „Iustum Amore”, azaz „Igazságot szeretettel”. 1923-ban érkezett Szegedre, a város neki köszönhetően lett püspöki székhely. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és Rerrich Béla tervező-építész mellett Glattfeldernek is óriási szerepe volt a dóm tér és a Fogadalmi templomot körülölelő épületegyüttes létrejöttében, de az ő nevéhez fűződik a szegedi székesegyház fölszentelése, a püspöki székház és a papnevelő intézet megépítése is.

„Magyarországnak tragédia volt a trianoni békeszerződés, de Szegednek egyetemet és püspökséget hozott. Szegednek tragédia volt az árvíz, de az újjáépítés felvirágoztatta a várost. Ám az ezen krízisek idején élt vezetők pokoli megpróbáltatáson mentek keresztül. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott. Az eredeti egyházmegye 250 plébániájából 47 maradt, az 1050 filiából 32 került Magyarországra. 1950-től Szeged-Csanádi Egyházmegye név alatt működik a püspökség szegedi központtal, mind a mai napig – mondta el Benyik György.

A plébános Glattfelder Gyula egyik gondolatébresztő idézetével zárta megemlékezését; ahogy fogalmazott, az egykori főpásztor szavai ma éppoly aktuálisak, mint csaknem száz évvel ezelőtt:

„Abban az apokaliptikus méretű válságban, mely milliók megélhetését teszi kétségessé, s családok és nemzetek jólétét nyeli el, mindenki csak a pénz, az arany krízisén töpreng. Pedig végzetes tévedés korunk szörnyű vergődésében csak anyagi érdekek zavarát látni, vagy mechanikus erőtényezők játékát és birkózását a társadalmi konklúzió egyetlen okául felállítani. A dolgok mélyén, a gazdasági érdekharcok hátterében, a nemzetek versengése mögött, szóval mindenütt, ahol egy anyagias civilizáció az élet egyedül érdemleges javait sejti, lelki problémák, a vallási és kegyelmi élet misztikus igazságai húzódnak meg, s szolgálnak magyarázatul a történelem egyetemes, s a mai válság különleges kérdéseire.”

Vasárnap a megemlékezés mellett örömünnepet is ült a tarjánvárosi gyülekezet, ugyanis kilenc fiatal részesült az elsőáldozás szentségében. Benyik György az elsőáldozókat hősökként méltatta, utalva arra, hogy a legnagyobb hősiesség bűneink beismerése. „Aki tud bocsánatot kérni embertől és Istentől, az új erőre kap” – hangsúlyozta a plébános, majd

a szentmise végén búzaszemeket nyújtott át ajándékként az elsőáldozóknak. Jó tanácsként arra buzdította a fiatalokat, hogy ahogyan a búzamagból sarjadó kis növény a fény felé, úgy hajoljon az ő lelkük is a Jóisten felé.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba/Délmagyar.hu

Magyar Kurír