Godó Mihály-szobor Kisiratoson

A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. A mellszoborra gyűjtést szerveztek azokban az egyházközségekben, amelyekben Godó Mihály szolgált, vagy lelkigyakorlatot, nagymissziót tartott. Az avatáson megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András, Almási Vince kisiratosi polgármester és Zilahy András plébános.

A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek.” Ami őt igazán foglalkoztatta: a magyar egyház sorsa. Sikerült megakadályoznia, hogy Erdélyben is elinduljon ugyanaz a békepapi mozgalom, ami Magyarországon” – mondta András Imre.

Godó Mihály 18 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkában, de hitét és elszántságát ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna” – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály.

Mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdélyben megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt. Üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, maradjunk hűségesek az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség – hangsúlyozta a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke.

Godó Mihály emlékezését Önéletrajz – Testamentum címmel adták ki (Gloria, Kolozsvár, 2002)

Téglásy Ferenc Godó Mihályról szóló dokumentumfilmjéről korábbi cikkünkben olvashatnak.

Magyar Kurír