Görögkatolikus gyermekvédelmi intézmények találkozója Nyíregyházán

A szakmai napon mindhárom megyéspüspök, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola vezetői, a gyermekvédelmi intézmények vezetői, a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok szakmai vezetői, lelkészei és munkatársai vettek részt.

A görögkatolikus egyház területi alapon rendeződő gyermekvédelmi hálózata olyan – a Katolikus Egyház tanításán és erkölcsi értékrendjén alapuló – szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat is ellátó rendszer, amelynek keretében biztosítják a hátrányos helyzetű, illetve családjukból kiemelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, fiatal felnőttek otthont nyújtó ellátását; különleges, speciális szükségletű gyerekek integrált elhelyezését; valamint a fiatal felnőttek további utógondozói ellátását – mindezt szerető, családias, empatikus légkörben, modern környezetben, különféle támogató szolgáltatásokkal.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita köszöntőjében elmondta, mennyire fontosak az egyházban a gyermekek. „A gyermek kedves mindnyájunknak, ezért vagyok nagyon hálás minden jelenlévőnek, hogy Egyházunk munkáját kiterjesztették a gyermekekkel – különösen is a nehéz sorsú gyermekekkel – való foglalkozásra. Csupán a püspökök és papjaink lelkesedése kevés lenne a munkatársak elhivatottsága nélkül. Feladatunk, hogy a sok nehézséget jelentő világban Isten jelenlétét érzékelhetővé tegyük az emberek, családok gondolkodásában.”

Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a gyermekvédelmi munkát párhuzamba állította az evangéliummal: „amit a legkisebbel tettetek, velem tettétek” (vö. Mt 25,40). „Azért vagyunk egyházi fenntartók – emelte ki –, hogy ne csak 18 éves korukig segítsük a nehéz sorsú gyermekeket, hanem a jövőjükön is gondolkodjunk, a jövőjükben is segítséget nyújtsunk.” A megyéspüspök felidézte, hogy éppen tíz éve alapították a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményt, hogy a rájuk bízottakról gondoskodjanak, szerető pártfogásba vegyék őket.

Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök kiemelte a hitre nevelés fontosságát. Mint mondta, a gondozott gyermekek kicsit zárt közegben vannak, segíteni kell őket nemcsak abban, hogy a felnőtt életben boldoguljanak, hanem hogy közelebb juthassanak Istenhez.

A püspökök bevezetője után a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerét Tóthné Tőkés Margaréta, a Gyermekvédelmi Fenntartói Iroda vezetője mutatta be. A főegyházmegye Hajdú-Bihar, részben Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében fejti ki tevékenységét. 2021 óta, a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ alapításával a Dunántúlon is megkezdte szolgálatát a Görögkatolikus Egyház.

A gyermekvédelmi rendszer tanodaszolgáltatással is bővült, mely iskolai felzárkóztatást és a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a gyermekek számára. A székesfehérvári Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ, a hajdúnánási Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ és a debreceni Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ 27 lakásotthonában, illetve nevelőszülői hálózatában 1300-nál is több gyermekről gondoskodnak, 232 munkavállaló és 326 nevelőszülő segítségével.

A főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerének lelki életéről Terdik János, a Hajdúdorogi Főegyházmegye pasztorális helynöke számolt be. Kiemelte, hogy nem csupán a gyermekek lelkigondozása a feladatuk, hanem minden egyes dolgozóé is. Vannak más felekezetű munkatársak is, ami sosem okozott még problémát – minden munkatársra egyforma szeretettel tekintenek.

A Miskolci Egyházmegye munkájáról Ivancsóné Hajas Ágnes, a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény vezetője számolt be. A 127. zsoltárt idézve kiemelte, legfőbb kiindulópontjuknak azt tartják, hogy a gyermek az Úr ajándéka. Az intézmény névadója, Szent Zotikosz a 4. században Konstantinápolyban gyámolította az árva gyermekeket, ezért választották intézményük névadójául.

A 12 lakásotthonban 130, a nevelőszülői hálózatban 670 gyermek és fiatal gondozottról 373 munkatárs gondoskodik, akik közül 207 nevelőszülő. Sok az egy évnél fiatalabb csecsemő. Szakmailag is kiemelt feladatuk a fiatalkorú anyák és gyermekeik otthont nyújtó ellátása. Lehetőséget biztosítanak a fiataloknak arra is, hogy családias légkörben készüljenek a gyermek önálló nevelésére és az anyaságra. Gyermekük születése után segítenek jó anyává válni és tanulmányokat folytatni. A közös programok, ünnepek közül kiemelkedik az évente megrendezett zsoltármondó összejövetel. Szándékosan nem versenynek nevezik, hogy ne a versenyszellem, lámpaláz legyen a középpontban, hanem az imádság.

A fenntartó képviseletében Tyukodi Attila lelkiigazgató elmondta, hogy az otthonokban a helyileg illetékes parókus egyéb lelkipásztori teendői mellett látja el a lelkivezetői feladatokat. Az intézményekben természetesen vannak nem hívő hátterű gondozott gyermekek és munkatársak is, de a lelkigondozást és programokat mindenki örömmel fogadja.

A Nyíregyházi Egyházmegye gyermekvédelmi rendszerét Bodnár-Szabó Ildikó, a szociális iroda vezetője mutatta be. Elmondta, hogy az Egyház által átvett intézményekkel szemben sokkal nagyobbak az elvárások az állami, egészségügyi, szociális és rendfenntartói szervek részéről egyaránt, valamint el kell oszlatni az Egyházzal szemben tanúsított negatív előítéleteket, félelmet is. Az egyházmegye nevelőszülői hálózatában 240 nevelőszülő 650 gyermekről, lakásotthonaiban 130 alkalmazott 120 gyermekről gondoskodik 24 településen. Az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a férőhelyek nem képesek kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Komoly kihívás a gyermekek családjából hozott rossz beidegződések, szokások, magatartásformák felülírása, a gyermekbántalmazások áldozatainak segítése, valamint a fiatalkorú lányok nem tervezett várandósságának kérdése. Nyírszőlősön az egyházmegye működtet egy olyan intézményt (Születések Háza), ahol a fiatalkorú anyák kisgyermekeikkel együtt lakhatnak, ám a férőhelyek száma sajnos kevésnek bizonyul. Tavaly 190 újszülött elhelyezésére érkezett igény. Hodászon krízisbe került családok számára működik átmeneti otthon.

Szemán László lelkiigazgató elmondta, hogy fontosnak tartják a görögkatolikus lelkiség átadását a gondozott gyermekeknek és a dolgozóknak egyaránt. Noha nagyon sok pluszmunkát és tanítást igényel, mindent megtesznek minden egyes nem várt gyermek megszületéséért és gondoskodó környezetben történő fölneveléséért.

Az elhangzottakon túl mindhárom egyházmegye gyermekvédelmi intézményeinek közös jellemzője, hogy munkájukat pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, lelkivezetők segítik, valamint egyéni fejlesztés, korrepetálás, rengeteg program, versenyek, táborok színesítik, ezzel is próbálják teljesebbé, boldogabbá tenni életüket.

A beszámolókat követően a Barnahus meghallgató és terápiás központ szolgálatvezetője, Joó-Szász Orsolya mutatta be a Barnahus-szolgálat tevékenységét. A metropólia gyermekvédelmi intézményei a jövőben rendszeres szakmai eszmecseréket terveznek.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír