Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiállítás ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében azt fejtette ki, hogy az Abszolútum, az Isten ábrázolása sehol sem lehetséges, kivéve a kereszténységet. Mert – mint fogalmazott – egyedül a kereszténység tud arról, hogy az Isten emberré lett, megtestesült Jézusban, és így ábrázolható lett, ikonokon látható, tapasztalható formában jelenik meg számunkra. Az igazság felismerésének fontosságáról elmélkedve arra is rámutatott, hogy ebben a teológiának és az egyházművészetnek komoly szerepe van.
„Egyházmegyénk jogelődjének megalapítása századik évében már több közösségi programon, zarándoklaton, egyházmegyei gyűlésen emlékeztünk a múltra, elemeztük a jelen helyzetet és tekintettünk a jövő feladatai felé. A most megnyílt kiállításon nem csak az elmúlt évszázad szakrális értékeiből készült válogatás, hanem a megörökölt, több száz éve épült templomainkból származó kincsekből is. A múltat azért elevenítjük fel, mert a jelent meghatározta és a jövőnkkel is szoros kapcsolatban van – állapította meg Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke a kiállítás megnyitóján. – Amit itt ezen a tárlaton szemlélhetünk, az az örökkévalóság felé lendít bennünket. Nem egyszerűen történelmi vagy kulturális, hanem müsztagógikus jelleggel, hiszen a szentségek titkaiba is bevezető kiállítás ez.”
„Görögkatolikus egyházunk, illetve az ortodox egyházművészeti hagyomány erről híres, hogy nemcsak múltat és jelent, hanem abszolút jövőt is megidézve bevezet abba az eljövendő országba, amely nem pusztán az utolsó ítéletnél, hanem az azt követő örök boldogságnál folytatódik. Amikor a kiállítást megnyitom, mindenkinek az oda való eljutást kívánom” – zárta beszédét a miskolci püspök.
Szolyák Péter, a múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy huszonnyolc intézmény és parókia összefogásával hatvannyolc műtárgyat mutatnak be a kiállításon. A kiállítás kurátora Terdik Szilveszter, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa, társkurátora pedig Vámosi Katalin, a Herman Ottó Múzeum főmuzeológusa.
Az első teremben egy idővonalon lehet követni a régió görögkatolikussága történetének fontosabb eseményeit. Többféle interaktív eszköz segítségével betekinthetünk a parókiák történetébe, betekintést nyerhetünk az egyház szociális és oktató tevékenységébe, megelevenednek az egyházi év ünnepei, illetőleg azok ikonjai. A másik terem a történeti és kortárs műalkotásokon keresztül kívánja feltárni a helyi egyház gazdag művészeti, kulturális örökségét. A tárgyak elrendezése megidézi a bizánci templom főbb részeit, valamint röviden áttekinti a hívők életében meghatározó jelentőséggel bíró szentségeket.
A megnyitón Várhelyi Krisztina, a II. Miskolci Ars Sacra Fesztivál szervezője és Máger Ágnes festőművész mutatta be az idei fesztivál műtárgyát, az abaújszolnoki egykori fatemplom oltártábláját. A keresztre feszítést ábrázoló oltárkép és gazdagon faragott, színezett kerete a hazai barokk művészet egyik kiemelkedő, figyelemre méltó emléke, amely a késő bizánci művészet és a nyugati barokk tendenciák izgalmas kölcsönhatásaiból született.
Terdik Szilveszter zártkörű tárlatvezetésén Bohács Béla, a kassai egyházmegye magyar helynöke, Miskolc városának vezetői és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke is részt vett. Az első látogatók között ott voltak Szántai Szémán István leszármazottai is, és többen olyanok, akiket személyes, családi emlék köt egy-egy kiállított tárgyhoz. A szakrális tárgyakat kölcsönadó egyházközségek képviseletében elsőként a parókusok vettek részt az eseményen. A vendégek a Szent Efrém Férfikar előadásában is gyönyörködhettek.
A kiállítás 2025. március 20-ig látogatható, tárlatvezetés vagy múzeumpedagógiai foglalkozás is igénybe vehető.
Forrás: Miskolci Egyházmegye
Szöveg és fotó: Varga-Juhász Bernadett/Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria