Gregorián ünnep a budai Várban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Gergorián Társaság jubileumi programsorozata november 11-én, szombat délben kezdődött a Királyi Várkápolnában előadott zsolozsmákkal. Fél egykor a Gótikus Lovagteremben a társaság elmúlt negyed századáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők.

Fél kettőkor került sor a Budavári Nagyboldogasszony-templomban a szkólák találkozójára. A schola cantorumokról, azaz énekes iskolákról a 7. századtól maradtak fenn írásos emlékek. Ezen oktatási forma tekinthető a keresztény európai tanítás legősibb formájának. A szkólák alapvető feladata manapság a misén, zsolozsmán, ökumenikus istentiszteleten, zenés áhítaton végzett liturgius szolgálat, szentírási szövegeken alapuló gregorián tételekkel, valamint népénekekkel és klasszikus zeneművekkel.

A találkozón szinte minden jelentős hazai szkóla képviseltette magát. Ott volt a Szent Erzsébet Kórus, a Rákoscsabai Főplébánia szkólája, a Schola Cantorum Miskolciensis, a Schola Gregoriana Diosdiensis, a Schola Veritas, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium kórusa, a Gaudium Carminis, a Capella Mariana, az Exsultate Cantores és a Schola Cantate et Iubilate.

A Magyarság Háza egész nap a Gregorián Társaság kiadványaiból és kézműves művész tagjainak portékáiból kínált vásárolni való emléktárgyakat.

A Mátyás-templomban, a szentmisét megelőzően Sapszon Ferenc elevenítette fel a híveknek társaságuk történetét. Kodály Zoltánt idézve úgy fogalmazott: a gregorián emberi, ezért kutatása során számos hiba történt eddig, s fog eztán is, mivel a feladat óriási, és máról holnapra nem valósítható meg. Megtudhattuk: a gregorián forrásával, rétegződésével nem régóta foglalkoznak tudományos igénnyel. Mindössze három évtizede született a gregorián szemionológia. E kutatómunkában vállalt oroszlánrészt Béres György. A munka egyik kiemelkedő eseménye volt a Gregorián Társaság megalapítása.

Azért gyűltünk össze, hogy gyümölcsözően vegyünk részt egy ünnepségen – mondta a délután négy órakor kezdődött szentmisén Sztankó Attila zebegényi plébános, aki hozzáfűzte: noha az énekek latin nyelven hangzanak fel, a kiosztott magyar szövegek segítségével mindenki csatlakozhat Isten dicsőítéséhez.

A zebegényi plébános felidézte, hogy az elhangzó Agnus Deit szír menekültek vitték a 6. századi Rómába, s reményének adott hangot: a jelenkor keresztény bevándorlói is hasonló lelkülettel érkeznek Magyarországra.

Sztankó Attila szentbeszédét teljes egészében a gregoriánnak szentelte. Mint mondta: a gregorián dallamok a csendben keletkeztek. Felidézve a dalok születését, a plébános Mainz városára emlékeztetett, ahol a 900-as években alakult az első iskola a középkorban.

A gregorián maga az alázat, így alázatot is kíván az embertől – hangsúlyozta a zebegényi plébános, sommázva: a gregorián az, amikor valaki a Szentlélek hangján énekel. A világ minden szépsége benne foglaltatik, amit másként nem tudunk kifejezni.

Sztankó Attila a továbbiakban felidézte az evangéliumot (Mk 12,38–44), amelyben az özvegyasszony mind a két fillérjét beledobja a templomi perselybe, mire Jézus megjegyzi: ő adta a legtöbbet, mert a többiek feleslegükből adakoztak, míg az asszony mindenét odaadta. Ilyen a gregorián éneklés is, emlékeztetett Sztankó Attila, aki befejezésül az özvegyasszonyéhoz hasonló lelkületet kívánt mindenkinek, mert ez hirdeti egyházunk valódi arcát.

Fotó: Merényi Zita

Ditzendy Attila/Magyar Kurír